2025 február 16

Két százalékos inflációra számítanak az elemzők

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb közlése szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak júliusban, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva pedig nem változtak.

Marad a 2 százalék

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában közölte: a júniusi mélypont után idén már nem várható 2 százalék alatti fogyasztói árindex. Hozzátette, a monetáris politikában a KSH keddi adatközlése várhatóan nem hoz változást, mivel az inflációs és a maginflációs adatok is összhangban vannak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi előrejelzésével.

Kifejtette, hogy az élelmiszerek 3,3 százalékos, valamint a szeszes italok, dohányáruk 5,2 százalékos éves drágulása jelentősnek mondható, de a szolgáltatások árnövekedése is 1,8 százalékra gyorsult, ami elsősorban a kulturális, szabadidős és lakásszolgáltatás áremelkedésére vezethető vissza.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A forint erősödése is segít

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője éves átlagban 2,3 százalékos inflációra számít, de hozzátette, hogy a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése  emelheti, a tartósan alacsony olajárak és az erősebb forint viszont fékezheti az árak emelkedését.

Az elemző szerint fokozatosan élénkülő árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,6 százalékra emelkedett. Suppan Gergely úgy véli, hogy 2018 elején is 2 százalék körül maradhat az infláció, de év közben már fokozatosan megközelítheti, a negyedik negyedévétől pedig akár meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban 2,7 százalék körül alakulhat.

A háztartási energiaárak esetleges csökkentése ugyanakkor lefelé mutató kockázatot jelenthet – tette hozzá.

Nincs meglepetés

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a júliusi inflációs adatok nem jelentenek meglepetést, a piac ugyanis régóta várta a gyorsulást. Hozzátette, hogy a maginfláció hónapok óta tartó emelkedése a kereslet növekedését mutatja, de az áremelkedés mértéke nem jelentős, és az sem biztos, hogy tartós lesz, mert ahhoz a külső inflációs környezetben is az áremelkedés gyorsulásának kellene bekövetkeznie a magyar gazdaság magas importhányada miatt.

Németh Dávid szerint az éves infláció 2,4 százalék körül alakulhat, de a folyamatokat a kormányzati intézkedések – például egy újabb rezsicsökkentés – is befolyásolhatja.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője is gyorsuló inflációt vár az év hátralevő hónapjaiban, de úgy véli, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2019-ig nem emeli az alapkamatot és a bankközi 3 hónapos BUBOR kamat is a mostanihoz hasonló szinten ragadhat a következő másfél évben. Az elemző idén átlagosan 2,3 százalékos, jövőre pedig 3,4 százalékos inflációra számít.

Az árak emelkedés okozhatta

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a dohánytermékek jövedéki adójának idén júliustól életbe lépett emelésével, valamint a tej és tejtermékek árának emelkedése nyomán a feldolgozott élelmiszerek drágulásával magyarázta az emelkedést.

A volatilisebb, költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer- és energiaárak,  és a keresletérzékeny termékek csaknem azonos mértékben hatottak az áremelkedés irányába – állapította meg az inflációs alapfolyamatokról kiadott friss elemzésében kedden a jegybank.

A maginfláció emelkedéséhez emellett a piaci szolgáltatások és az alkohol árindexének változása is hozzájárult. Az infláció emelkedését tehát alapvetően a maginflációs tételek árának alakulása okozta – állapította meg a jegybanki elemzés.

Az üdülési szezon is rásegített az emelkedésre

Júliusban a piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedtek, amit az évszaknak megfelelően főként a belföldi üdülési szolgáltatások és biztosítások áremelkedése okozott.

A tartós iparcikkek ára lényegében nem változott, míg a nem tartós iparcikkek ára enyhén csökkent az előző hónaphoz képest. A ruházati cikkek árai csökkentek a nyári kiárusítások következtében. Az iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja – állapította meg az MNB.