Mi lesz a bíróságokkal?

Lord David Neuberger ezzel kapcsolatban a BBC-nek megjegyezte, a parlamentnek „rendkívül egyértelműen” meg kell fogalmaznia, mi a teendőjük a bíráknak az Európai Unió Bírósága (ECJ) döntéseivel a Brexit után. Amennyiben nem határoznak meg számukra határozott irányelveket, nem lehet majd felelőssé tenni a bírákat a törvénykezésben elkövetett esetleges hibákért.

Theresa May miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy a luxembourgi székhelyű bíróságnak ne legyen joghatósága az Egyesült Királyságban, miután a szigetország kilépett az Európai Unióból. A bíróságok azonban továbbra is alkalmazzák az ECJ esetjogát. A brit legfelsőbb bíróságnak a hivatalából szeptemberben távozó elnöke szerint kérdés, hogyan tegyék ezt.

Lord Neuberger szerint amennyiben nem kapnak egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mihez kezdjenek az Európai Unió Bíróságának döntéseivel – vagy bármilyen más üggyel a Brexit után -, a bírák kénytelenek lesznek pusztán saját tudásukra támaszkodni.

Ez viszont jogalkotásnak minősülhet, ami a parlament hatásköre. „De ezért nem lenne méltányos a bírákat okolni, ha egyszer a parlament nem teljesíti feladatát” – fogalmazott a legfelsőbb bíróság elnöke.

Szabad kezet kapnak?

Az Európai Unió Bírósága őrködik az európai uniós jogszabályok alkalmazása és értelmezése felett a közösségben. Döntései kötelező érvényűek a tagországokra nézve. Miután az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, a bíróság továbbra is eljár majd a többi közt olyan esetekben, mint a fogyasztóvédelem vagy az esélyegyenlőség kérdése – sorolta a BBC, példaként hozva a légiutasok vagy a transzneműek jogaival foglalkozó ügyeket.

A londoni kormány szerint a kiválás után a brit bíróságoknak nem kell figyelembe venniük az EU-bíróság döntéseit, de megtehetik, ha úgy tartják helyesnek.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Erről is megy a vita

Az EU-bíróság döntéseinek alkalmazásáról eltérő vélemények vannak a kormányzó Konzervatív Párt soraiban. Iain Duncan Smith, a toryk egykori vezetője szerint például a bíróság csorbítja a brit szuverenitást. Akik ellenkező véleményen vannak, azt hangoztatják, hogy az Európai Unióban tevékenykedő brit vállalatok vagy szervezetek az ECJ joghatósága alá tartoznak.

Az Európai Unió álláspontja szerint a luxembourgi bíróság döntései érvényesek maradnak az Egyesült Királyságban. A brit kormány ezzel kapcsolatban csak odáig ment, hogy kijelentette, biztosítani fogja, hogy az EU-bíróság korábbi ítéletei ugyanolyan erejűek legyenek, mint a brit legfelsőbb bíróságé. Ez bizonyos esetekben – a többi közt a szabadság idejére járó fizetés ügyében – szélesebb jogokat garantál a brit jogszabályoknál.

Lord Neubergert azonban jobban aggasztják az EU-bíróság Brexit utáni döntései.

„Ha a parlament úgy határoz, vegyük figyelembe őket, úgy lesz. Amennyiben úgy dönt, hogy ne, akkor nem” – fogalmazott leegyszerűsítve.

A kormány közleménye szerint egyértelműek voltak a tekintetben, hogy az Európai Unióból való kilépéssel meg kell, hogy szűnjön a luxembourgi bíróság közvetlen hatásköre az Egyesült Királyság felett. Mindazonáltal biztosítani akarják annak lehetőségét, hogy a jövőbeni ügyekben a brit bíróságok továbbra is alkalmazzák az ECJ esetjoga alapján származtatott európai uniós jogszabályokat – azokban a formájukban, ahogy a kilépés napján vannak.