Az egymást követő felhívások előzményeként a brit sajtóhoz kiszivárgott egy nem jóváhagyott, kormányszinten egyelőre nem is tárgyalt belügyminisztériumi tervezet, amely szerint a brit kormánynak már az EU-tagság 2019 márciusára várható megszűnése után közvetlenül korlátoznia kellene az EU-országokból érkező munkavállalók bevándorlását.
A szakképzettség nélküli uniós állampolgárok nagy-britanniai alkalmazására a tervezet számszerű és meglehetősen szűk időbeli korlátozást javasol, a szakképzett külföldi EU-dolgozók alkalmazására is – valamivel hosszabb – időkorlátot vezetne be, emellett megtiltaná, hogy a külföldi EU-munkavállalók csak nagy-britanniai érkezésük után kezdjenek állást keresni, és korlátozná a munkavállalók hozzátartozóinak bevándorlását is.
A brit kormány név nélkül nyilatkozó egyik illetékese szerdán a Financial Times című londoni gazdasági napilapnak nyilatkozva „elavultnak” nevezte a kiszivárgott dokumentumot. Közölte: a tervezetnek „van még legalább hat” különböző további változata, és a sajtóhoz most kiszivárgott vázlat nem tükrözi a brit kormány szakpolitikai elképzeléseit.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Katasztrofális következmények
A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) azonban szerdai közleményében „katasztrofális” következményekre figyelmeztette a kormányt a javaslatban foglaltak megvalósulása esetére.
A BHA közölte, a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarító és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.
A BHA közleménye szerint a brit vendéglátó ágazatnak évente legalább 60 ezer új munkavállalót kell toboroznia a külföldi EU-tagországokból, hogy betölthesse azokat a megüresedő munkahelyeket, amelyekre szakképzett hazai jelentkezőket nem talál. A szakmai szervezet becslése szerint tíz évbe telne a megfelelő számú hazai munkaerő szakképesítése, és ez alatt brit vállalkozások mennének csődbe.
Ian Wright, a brit Élelmiszer- és Üdítőital-gyártók Szövetségének (FDF) vezérigazgatója szerdai nyilatkozatában közölte: az ágazat, amely a brit gazdaság legnagyobb feldolgozóipari szektora, „rémülettel” fogadta a kiszivárgott dokumentum tartalmát. Ha ugyanis a tervezetben foglaltak a kormány álláspontját tükrözik, az azt jelentené, hogy a kormány „mélységesen nem érti”, milyen életfontosságú hozzájárulást nyújtanak a külföldi EU-munkavállalók a brit élelmiszerellátási lánc működtetéséhez minden szakképzettségi szinten.
Aggódnak a mezőgazdaságban is
Hasonló felhívást tett közzé szerdán a brit mezőgazdasági termelők szövetsége is, amely szerint a dokumentumban foglalt elképzelések az egész brit élelmiszerellátási láncolatot veszélybe sodornák.
Az NFU alelnöke, Minette Batters közölte: a szervezet a kormánytól sürgős és egyértelmű kötelezettségvállalást vár arra, hogy a gazdák a brit EU-tagság megszűnése után is megfelelő számú állandó és idénymunkást toborozhatnak az uniós országokból.
A NFU már korábban is hangot adott aggályainak. A szövetség elnöke, Meurig Raymond az NFU idei éves kongresszusán kijelentette: a brit agrárszektornak jelenleg évi 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. Raymond szerint ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, „a földeken fog elrothadni a termés”.
Theresa May brit miniszterelnök a londoni alsóház szerdai vitanapján kijelentette: a bevándorlás összességében a brit gazdaság javára szolgál, de a folyamat a jövedelmi skála legalsó szintjein élőket sújtja a legnagyobb mértékben, ezért szükséges korlátozások alkalmazása.
