Mint korábbi cikkünkben beszámoltunk róla a jövő esztendei költségvetés az ideinél minden bizonnyal kisebb, de mégis biztos gazdasági növekedés mellett valósul meg.
A gazdasági növekedés miatt több juthat a kultúrára
A kormány prognózisa szerint a következő évben 2,5 százalékos gazdasági növekedés és 1,8 százalékos infláció várható. A GDP kiszámítható gyarapodása lehetőséget ad a korábban megkezdett nagy társadalmi rétegeket érintő programok folytatására. Arra kerestünk példákat, hogyan tükröződnek az állami, a kormányzati célok a kultúra, a művelődés és az egészségügyi ellátás területén.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális ágazata az összefoglaló számok alapján jól jár. Az elkövetkező esztendőben a költségvetési tervezet elfogadása után több pénzből gazdálkodhat. Intézményfenntartásra az államtitkárság az idei 24,6 milliárd helyett 2015-ben 25,25 milliárd forintot költhet, fejezeti támogatásokra pedig 17 milliárd helyett 17,46 milliárd forint jut, így az államtitkárság költségvetése 41,6 milliárdról 42,7 milliárd forintra emelkedik. Ráadásul ebben még nincsenek benne a kulturális feladatokra a más tárcáktól beáramló összegek.
A költségvetés a kulturális feladatok kapcsán a többi között utal az Alaptörvényre, amely kimondja, hogy a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, védelmük, fenntartásuk és a jövő nemzedékek számára megőrzésük az állam és mindenki kötelessége. Továbbá azt, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Ezért folytatni kívánják a korábban megkezdett kulturális programokat.
Különösen támogatja a költségvetés a zenei életet
Ilyen volt a korábbiakban például az Erkel Színház újbóli megnyitása. A szükséges rekonstrukciós munkálatokat követő 2013-as megnyitás óta az Erkel Színház háromszázezernél több fizető nézőt fogadott, szélesebb körben is elérhető helyárak mellett. Annak érdekében, hogy az Erkel Színház az alacsonyabb helyárak alkalmazásával is be tudja tölteni küldetését – a korábban év közben biztosított többletforrásokat kiváltva – 1,8 milliárd forintot biztosít a költségvetés.
„Rendszeresen járunk az Erkel Színházba – mondja K. Zoltánné, egy Tolna megyei kisváros énektanára. – Korábban egy, de legutóbb már két autóbusszal voltunk fenn Budapesten az Erkelben. Láttunk klasszikus és modern darabokat, a gyerekek imádják az előadásokat. Egyszerre kétezer diák és a kísérőik ülnek a nézőtéren, a hangulat óriási. A gyereksereg mindig hálás közönség. A szervezők olyan darabokat állítanak össze, amelyek egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy a diákok megszeressék az operát, a zenét. Az sem mellékes, hogy nekünk eddig egy-egy előadásra háromszáz forintba került a jegy. Ehhez az összeghez még persze hozzájön az utazási költség, de így is nagyon kedvező lehetőség ez a számunkra. Úgy tudjuk jövőre is folytatódik a program, biztos, hogy ott leszünk.”
A példa valóban biztató, még akkor is, ha ismerjük: az ágazat változatlanul jelentős problémákkal küszködik. A kulturális, a művészeti élet finanszírozása sok pénzbe kerül, amit tetéz az is, hogy kevés a számottevő bevételt jelentő hazai produkció. Egy-egy külföldről importált nívós kiállítás megtekintése egy család számára gyakran kelet-közép-európai fizetések mellett nyugat-európai árakért érhető el. Nem készülnek kasszasikert hozó filmek. A kis és közép településeken megszűnt a mozihálózat, tünedezik a lakosság öntevékenységére épülő művészeti tevékenység. Nagymértékben az irányítás felfogásbeli és anyagi támogatásának hiányában.
Az mindenesetre jó, hogy az adott költségvetési fejezeteknél az ideinél több pénzzel támogatják a zenei életet, a Zeneakadémia koncertszervezési feladatait, a WOMEX (World Music Expo) magyarországi megrendezését, az Europa Cantat kórusfesztivál magyarországi megszervezését. A Magyar Állami Operaháznak 1,8 milliárd, a Hagyományok Házának 150 millió, a Magyar Nemzeti Múzeumnak 100 millió, míg az Operettszínháznak 80 millió forint plusz jut.
Cél a háziorvosi ellátás megerősítése
A hazai egészségügy közismerten ezernyi sebből vérzik. Mindenfajta politikai nyilatkozat ellenére gond van az orvoshiány miatt. A sürgősségi ellátás gyakran akadozik, egy-egy műtétre akár esztendőkig várni kell.
„Nekem szerencsém volt – mondja H. Ernőné. – Az illetékes kórháztól azt a választ kaptam, hogy évek múlva kerülhet sor a csípő műtétemre. Egy ismeretségen keresztül bekerültem az egyik megyei kórházba, ahol megértették: hetvennyolc éves vagyok, nincsen időm várni, ráadásul fájdalmaim is vannak. Megoperáltak. Ráadásul egy új fajta „technika” segítségével. Kicsi vágás, gyors regenerálódás. Most rendesen járok, nem mondom, hogy húsz évesen, de biztonsággal.”
Ebből a szempontból is előnyös talán, hogy jövőre a tervek szerint több jut majd az egészségügyre. A 2015-ös költségvetési javaslat alapján az egészségügyre 2015-ben 1 276,152 milliárd forintot fordítanak, ami 6,5 százalékkal több a 2014. évinél.
A költségvetésben meglévő politikai gondolkodás egyik fő iránya a háziorvosi ellátás megerősítése. Kétségtelen, hogy az egészségügyi ellátás egyik allergikus területe ez. Sok település tart az orvoshiánytól. Más oldalról, viszont az is országos tapasztalat, hogy a jól felszerelt háziorvosi rendelőkben egyre több feladat látható el, az embereknek nem feltétlenül kell elutazniuk a városokba az ott lévő szakorvosi rendelőintézetekbe és kórházakba, hogy megfelelő ellátást kapjanak. Az egészségügy eme ágazatára a terv 10,5 milliárd forinttal több pénzt szeretne elkölteni.
Garanciák kellenek, hogy ne legyen újabb adósság
Az egészségügyi intézmények közül több küzd az eladósodással. Ezek rendezésre hatvanmilliárd forintos céltartalék állna rendelkezésre. Az inkább majd év közben derül ki, ennek mekkora részét fordítják a kórházak adósságaik rendezésére, az azonban fontos, milyen garanciákat tudnak felmutatni, hogy az adósságok újratermelődését elkerüljék.
Mire lesz elegendő a plusz forrás? Ez megint csak egy másik kérdés. Tetszik, nem tetszik, kimondva, vagy kimondatlanul egyfajta reform ment végbe az egészségügyben az elmúlt esztendőkben. A telki kórház kimúlásával gyakorlatilag megszűnt a magánkórházi ellátás Magyarországon. Klinikák, magánrendelések persze léteznek, de a nagyobb műszerezettséget, diagnosztikai és egyéb háttért követelő szolgáltatások, ma is a nagy központi, biztonságos intézményekre épülnek.
