Európa elsősorban a tudás, a tehetség terén lehet versenyképes a világ többi részével, Magyarországon hagyományai vannak az innovációnak és a kormány is ambicionálja a befektetést a kutatásba és a fejlesztésbe – mondta Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatásfejlesztésért felelős főigazgatója sajtótájékoztatón.
Jól jöttek a szakértők
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke elmondta, hogy harmonikusan dolgoztak együtt a jelentés készítőivel és a szakpolitikai ajánlások megfogalmazásával párhuzamosan a hivatal további feladatokat valósított meg az átalakuló hazai rendszer megszilárdításával kapcsolatban.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Kitért arra, hogy az NKFIH jogelődje, a Nemzeti Innovációs Hivatal kezdeményezésére 2014 végén indította a hazai kutatásfejlesztési és innovációs rendszer étékelését célzó, független szakértői tanácsadás (Peer Review) folyamatát. Megjegyezte, hogy az ajánlások közül, amelyek segítenek összefogni és még hatékonyabbá tenni a munkát, jó néhányat már használnak.
„A pályázati értékelést érintő javaslatok visszaigazolják számunkra, hogy célszerű volt az anonim szakértők bevonására és a többszintű testületi értékelésekre épített bírálati rendszer megerősítése 2015-ben” – hangsúlyozta Pálinkás József.
Hatékonyabbnak kell lenni
A jelentés, amely a kutatási és innovációs rendszer több mint ötven meghatározó szereplőjével folytatott konzultációkon alapul, hét területen körvonalaz konkrét szakpolitikai üzeneteket, ajánlásokat, ezeket Mark Ferguson, a szakértői panel elnöke ismertette.
„A magyarországi helyzet jó irányba tart, számottevő haladást sikerült elérni. Ugyanakkor még több változásra van szükség” – foglalta össze a szakértő.
A megállapítások között szerepel, hogy Magyarország jelentős tudományos és innovációs potenciállal rendelkezik, ami a növekedés irányába ható szerkezeti váltást eredményezhet Magyarország gazdaságában.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„A tudományos rendszer ma nagyon széttöredezett, Magyarországnak hatékonyabban kell kihasználnia szellemi tőkéjét, tudásbázisának elismert kiválóságait és a rendkívül innovatív nemzetközi vállalatok jelenlétét” – tette hozzá Mark Ferguson.
Hiányzik a jövőkép
Kitért arra, hogy Magyarországnak el kell döntenie, mit és mikor kíván elérni a kutatásfejlesztés és innováció (K+I) rendszerével kapcsolatban, és a különböző kormányzati szerveknek magukénak kell érezniük egyfajta jövőképet. Kiemelte, hogy szükség lesz az NKFIH működését áttekinteni képes érintett felek strukturált bevonására, hogy a közfinanszírozású K+I rendszer minősége és hatékonysága javuljon.
„Magyarország tehetséges, de a kutatók, elsősorban a fiatal kutatók esetében vonzóbb munkafeltételekre és karrierlehetőségekre van szükség” – szögezte le.
Az ajánlások között található, hogy Magyarországnak szélesítenie kell innovációs bázisát, és olyan keretfeltételeket kell teremteni, amelyek ösztönzik az innovációt, erősítik a kockázatvállalási kultúrát és előmozdítják az innováció iránti keresletet. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a közfinanszírozású rendszer, valamint az innovatív magánvállalkozások közötti együttműködést szorosabbá kell tenni, és mindkét területen az eddiginél több forrást kell bevonni.
A Peer Review jelentés következtetéseit Robert-Jan Smits, valamint a kidolgozó szakértői panel tagjai kedden Budapesten a konzultációs folyamatban részt vet kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, vállalkozások képviselői előtt is prezentálták.
