Kisebb lehet a növekedés
A londoni Markit Economics gazdaságkutató intézet pénteken közölt végleges adatai szerint májusban 51,3 pontra csökkent a szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított értéke az áprilisi 52,8 pontról.
A végleges érték valamivel jobb az előzetes és az elemzők által is várt 51,2 pontnál, de messze elmarad a válság utáni 55,6 pontos átlagtól. A feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatokból képzett összetett BMI végleges májusi értéke 50,9 pont lett az előző havi 52,4 pont után.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági ágazat teljesítményének a növekedését, 50 pont alatti értéke pedig csökkenését jelzi. Az előzőnél alacsonyabb 50 pont feletti érték a növekedési ütem lassulását tükrözi.
A szolgáltatóipari vállalakozások tevékenységük és a megrendeléseik lassabb ütemű növekedéséről számoltak be, miközben tavaly január óta a legkisebb mértékben emelkedett a szektorban foglalkoztatottak száma. A jövőre vonatkozó üzleti bizalmat jelző mérőszám 2009 októbere óta legalacsonyabb szintre esett.
Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza szerint a felmérés adataiból arra lehet következtetni, hogy az amerikai gazdaság legfeljebb 0,7-0,8 százalékkal növekedhet a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest.
Javult a külkereskedelmi mérleg
A kereskedelmi minisztérium statisztikai intézetének (BEA) pénteken közzétett adatai szerint a külkereskedelmi mérleg 37,4 milliárd dolláros hiánnyal zárt áprilisban, miközben elemzők 41,3 milliárd dollárra számítottak. A márciusi hiány értékét 40,4 milliárd dollárról 35,5 milliárd dollárra módosította a statisztikai hivatal a felülvizsgálat során, ez 2013 decembere óta a legkisebb érték.
Az áprilisi export értéke 182,8 milliárd dollár volt, 1,5 százalékkal, 2,6 milliárd dollárral haladta meg az előző havit. Az import értéke 4,5 milliárd dollárral, 2,1 százalékkal, 220,2 milliárd dollárra nőtt. A Kínával való kereskedelem politikailag is érzékeny mérlege 16,3 százalékkal, 24,3 milliárd dollárra ugrott, miután az export 3,2 százalékkal zsugorodott, az import viszont 10,5 százalékkal megnőtt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az első négy hónapban a külkereskedelmi deficit 4,8 százalékkal, 8,1 milliárd dollárral csökkent az előző év azonos időszakához képest. A kivitel értéke 4,8 százalékkal, 39 milliárd dollárral, a behozatalé pedig 5,1 százalékkal, 47,1 milliárd dollárral esett vissza.
Túl erős a dollár
Az amerikai exporteladásokat erősen visszafogja a dollár más devizákhoz viszonyított erősödése, mert az megdrágítja a tengerentúlra eladott amerikai termékeket. Idei csúcsértékéhez képest már némileg csökkent a dollár árfolyama, és ha ez a trend nem változik, segítheti az exportot.
Az amerikai külkereskedelmi mérleg tavaly 500,4 milliárd dolláros hiánnyal zárt, ami 2,1 százalékkal több az előző évinél. A hatalmas deficit 0,6 százalékpontot vett el a gazdaság tavalyi növekedéséből. Az állandósult hiány az elnökválasztási kampányban is téma, Donald Trump republikánus párti elnökjelölt-aspiráns azzal vádolja Barack Obama kormányzatát, hogy nem tudta megvédeni az amerikai munkásokat a tisztességtelen külföldi versenytől.
Trump 45 százalékos vámot vetne ki a kínai termékekre, hogy megállítsa a kifogásolható kereskedelmi gyakorlatokat.
Többet vártak az elemzők
Az amerikai kereskedelmi minisztérium pénteken közölt adatai szerint a rendelésállomány értéke 1,9 százalékkal, 460,5 milliárd dollárra nőtt márciushoz képest, amikor 1,7 százalékos növekedést
jegyeztek fel havi összevetésben. Az elemzők 1,9 százalékos bővülésre számítottak áprilisról.
A tartós cikkek, mint például az autók vagy gépi tartozékok rendelésállománya 3,3 százalékkal 236,2 milliárd dollárra emelkedett. Az olyan nem tartós termékek, mint a háztartási cikkek vagy a papír rendelésállománya 0,45 százalékkal 224,3 milliárd dollárra emelkedett.
Kiugró mértékben, 65,3 százalékkal gyarapodtak az utasszállító repülőgépekre leadott megrendelések, de ez a kategória nagyon változékony, elemzők nem tekintik irányadó mutatónak.
A feldolgozóipar állítja elő az amerikai hazai össztermék (GDP) 12 százalékát. Teljesítményét jelentősen visszaveti az erős dollár és a nyomott külföldi kereslet, amely tényezők aláássák az exportra termelő vállalatok növekedését, valamint a raktárkészletek csökkentését célzó erőfeszítéseket.
