Először Venezuela fakadt ki. Január 20-án szólalt meg a vészcsengő a Reuters rendszerén, amikor Nikolás Maduro elnök jelezte, komoly problémát okoz a 30 dollár alatti hordónkénti jegyzés. Olyannyira, hogy 60 napos gazdasági vészhelyzetet hirdetett két nappal korábban. Az ország, amely 2011 óta 2,5 millió hordót hoz fel a felszínre 47,46 dollár/hordó kitermelési költségért bizony kiáltani készült.
Pont, ahogy azzal számítani lehetett, elkezdték kongatni a harangokat a kisebb kitermelő országok. Még a múlt héten Algéria is kijelentette, hogy megsürgetné az OPEC vészhelyzeti tanácskozását. Salah Khebri, Algéria energiaügyi minisztere szintén elmondta, ő készen áll a napi kitermelési kvóták csökkentésére, amennyiben a többiek is lejjebb viszik a felhozatalt.
Majd elérkeztünk a jelenbe, amikor egy nagyhatalom felől is a megegyezés szelei fújnak, de még mielőtt eláruljuk, az aktuális pletykákat, megnézzük, hogy állnak a multinacionális olajtársaságok. A BP (British Oil & Gas) 30 dollár/hordó szintnél jelentette be, hogy csak idén 5 százalékkal csökkenti globálisan a munkahelyek számát. Majd a GE (General Electric) is felszólalt, hogy ők is elengednének 6500 munkaállomást, itt Európában.
Ha ez nem lenne elég, vessünk egy pillantást az elmúlt hetekben, hónapokban még zuhanó fekete arany inflációra tett hatására. Még Mario Draghi, EKB-elnök is kifejezte aggodalmát a legutóbbi kamatdöntéskor, miszerint megint negatívba csúszhat az európai pénzromlási mutató, ha nem születik megoldás – írja a tradebeat.hu elemzője. Nem mellékes, hogy a jelenlegi 60 milliárd eurós havi pénzpumpának a befejezését pont egy 2 százalékos minimális inflációs célhoz köti a központi bank, ami egy 50 dollár alatti olajár szintnél megerőltető lesz.
Visszakanyarodva, a Kreml szóvivője még cáfolta a híreket, mely szerint Oroszország is tárgyalna az OPEC szervezettel a kitermelési kvótákat illetően, később azonban jött az energiaügyekért felelős miniszter. Alexander Novak, aki egyben a legnagyobb orosz olajipari vállalat feje, nyitott a kvóták csökkentését illetően. Egy nem is olyan kicsi bökkenő azonban becsúszhat, ha valóban összejön a februári OPEC gyűlés. Ez a feszültség pedig pont Szaúd-Arábia és Oroszország között húzódik, a szaúdiak ugyanis menesztenék a jelenleg orosz támogatottsággal hatalmon lévő Bashar Al-Assad szír elnököt. Valószínűleg ez lesz a tárgyalások egyik fő kérdése, melyik fél mit enged címmel, hiszen a szaúdiak nélkül egészen biztos, hogy nem lesz kvótacsökkentés.
Raktárak és fúrótornyok
A gazdasági és politikai érdekek, ellentétek mellett érdemes megtekintetni a jelenlegi helyzetet a raktárépítések és a fúrótornyok alapján is. A legfrissebb adatok szerint bőven táraztak az amerikaiak, 12 hete folyamatosan nőttek a készletek a tengerentúlon, a DOE és az API riportok alapján is. Globálisan az olajkészletek 2014-ben és 2015-ben egymilliárd hordóval nőttek, idén pedig további 285 millió hordóval gyarapodnak.
Végül pedig egy péntekre várt adat, a fúrótornyok száma, amely talán a jelenlegi szituációban fontosabb a készletadatoknál. A Baker Hughes becslései szerint 714 aktív fúrótorony működik jelenleg Amerikában és úgy látják idén, 2016-ban globálisan 30 százalékkal eshet vissza a kitermelő gépek száma tavalyhoz képest.
Már korábban is kísértetiesen hasonlított a grafikon a 2008-as olajpiaci válság alatt történt mozgásokhoz. 8 éve körülbelül 112 dolláros zuhanást szenvedett el a Brent típusú kőolaj egy év alatt, most egy kicsit hosszabb ideig tartó, de most is markáns 89 dolláros esésen van túl a jegyzés – mutat rá a tradebeat.hu elemzője.
Túl van-e rajta? Ha technikailag nézzük 37 dollár (2008-as mélypont) még történhet visszamozgás, hiszen csökkentés a kitermelésben egyelőre nem volt (csak felszólalásokat áraz a piac). Az elmúlt napokban kialakított 30 dolláros támasz azonban jó beszállót adhat továbbra is a hosszabb távon, árupiacokban gondolkodóknak. A nyersanyagpiaci ETF-ek (tőzsdén kereskedett befektetési alapok) kezdenek elég népszerűek lenni.
