A megbeszéléseket követően a holland pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a görög stratégia mintegy a „második szakasz”, 
amely a kiigazító program eredményeire és intézkedéseire épül. „Égetően fontos a pozitív reformlendület fenntartása” – hangsúlyozta Dijsselbloem a tanácskozást követően.
Mind az eurócsoport elnöke, mind az Európai Bizottság gazdasági és monetáris kérdésekért felelős alelnöke, az Olli Rehnt helyettesítő észt Siim Kallas gratulált a portugál hatóságoknak, miután Lisszabon bejelentette, még ebben a hónapban, további segítség igénybevétele nélkül lezárja a kiigazító és mentőprogramot és visszatér a piaci finanszírozáshoz. A holland pénzügyminiszter megjegyezte, hogy a portugál kormány elkötelezett a reformok ütemének megőrzése, az elővigyázatos költségvetési politika és a strukturális reformok mellett a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés beindítása érdekében.
Jeroen Dijsselbloem arról is beszámolt, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei a bankunió feladatairól is egyeztettek, s végleges javaslat készült arról, hogy milyen feltételekkel tőkésítsék fel közvetlenül a bajba került bankokat az Európai Stabilitási Mechanizmusból. Elmondta, az elképzelés az, hogy jövő január 1-jétől erre akkor lenne mód, ha a teljes követelésállomány minimum 8 százalékát a bank befektetőinek pénzéből lehet teljesíteni, és az adott ország rendelkezik saját bankszanálási alappal.
