Jóllehet a hagyományosnak számító, magányos adat tolvajok napjainkban is működnek, mára a kémkedés is iparszerűvé vált. Merthogy bármilyen furcsa, de a legutóbbi világbotrányt jelentett kémügynek, az elhíresült Snowden ügynek is akadtak ilyen vonatkozásai.
Kitálalt a NASA munkatársa
Mint ismeretes, a Spiegel magazin annak az értesülésének adott hangot, hogy naponta mintegy 20 millió német telefon- és 10 millió internetkapcsolatot figyelt meg az Amerikai Egyesült Államok. Összesen mintegy félmilliárd kapcsolatra kukkolhattak az Öreg Kontinensen. Az információk Edward Snowdentől, az NSA korábbi munkatársától származtak. Az ügy odáig fajult, hogy az Európai Unió legfelsőbb vezetésre is foglalkozott az üggyel, és azt a fogalmazta meg: választ vár az USA-tól arra, hogy igaz-e a német magazin értesülése.
A legutóbbi magyar kémügy persze pitiáner dolognak tűnik e világbotrányhoz képest, mindenesetre ráirányítja a figyelmet, hogy az államok ,,baráti” közösségében is jó résen lenni. Nemrégiben arról számolt be egy vidéki portál, a kanizsahir.hu, hogy ipari kémkedés gyanúja miatt elbocsátotta egyik dolgozóját egy multinacionális cég Nagykanizsán. A szűkszavú beszámolóban az állt: külföldi megbízásból, közvetítő felkérésére folytatott ipari kémkedést a volt dolgozó, akinek ténykedése a belső védelmi rendszernek köszönhetően tűnt fel.
Feljelentést tett a nagykanizsai multi
Hamar kiderült, hogy a General Electric nagykanizsai fényforrásgyárában történt az eset. A vállalat alkalmazottja egy magyar közvetítőn keresztül kapott kelet-európai megbízásból töltött le információkat a számítógépes rendszerből.
A GE gyorsan közleményt is kiadott, miszerint a nagykanizsai fényforrásgyárba érkezett névtelen bejelentés alapján „rendkívüli biztonsági auditot” végeztek a cégnél. Ennek során egy munkavállalóval szemben felmerült a gyanú, hogy „üzleti célokkal nem magyarázható adatmásolást végzett”, ezért a vállalat rendőrségi feljelentést tett. A rendőrség jelenleg hallgat, a nyomozás érdekeire hivatkozva további információt nem kíván közölni.
Szabadalmak, ipari titkok kerültek ki
A másik, minden idők legnagyobb magyar ipari kémkedési ügyének kikiáltott esetében az idei év elején hirdetett jogerős ítéletet a bíróság. Amint arról a hírügynökség is beszámolt a Diagon Kft. két egykori vezető beosztású munkatársa, H. Sándor Gábor elsőrendű és T. Lajos másodrendű vádlott az orvosi diagnosztikumokat gyártó és forgalmazó cég több mint tizenegyezer – szabadalmakkal, ipari titkokkal, technológiákkal kapcsolatos – adatát mentette le.
Ezután átszerződtek a konkurens Diachem Kft-hez, amelynek vezetőjével megosztották ezt az állományt, és 2008-ban egy addig a Diagonnal üzleti kapcsolatban álló orosz céghez is el akarták juttatni. Az elsőfokú bíróság 2011. októberi nem jogerős ítéletében ezt állapította meg.
Enyhült az évszázad magyar ipari kém ügye
A vádlottak és az orosz cég képviselője között 2008 áprilisában Budapesten megtörtént a személyes kapcsolatfelvétel, erről azonban a Diagon tudomást szerzett, és májusban feljelentést is tett az ügyben. A hatóságok még abban a hónapban a Ferihegyi repülőtéren elfogták H. Sándor Gábort, aki éppen Oroszországba indult volna a Diagon ipari titkaival a laptopján. Az elsőfokú bíróság az elsőrendű vádlottat 1 év 8 hónap, a másod- és harmadrendű vádlottat pedig egyaránt 1 év 2 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és egyetemlegesen 3 milliárd 269 millió forint megfizetésére kötelezte őket gazdasági titok megsértése miatt.
Felebbezések után végül teljes meglepetéssel zárult a Diagon-ügy. A vádlottak büntetését jogerős ítéletében jelentősen enyhítette a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélőtábla a gazdasági titok megsértése miatt első fokon kiszabott börtönbüntetést pénzbírságra enyhítette, a 3,269 milliárd forintos kártérítési igényt pedig elutasította. A bíróság az első- és a harmadrendű vádlottat 10-10 millió, a másodrendű vádlottat 8 millió forint megfizetésére kötelezte. A bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, hogy hiányzott a Diagon Kft.-t ért kár alapjának, valamint az ok-okozati összefüggéseknek a meghatározása, ezért a kártérítési igényt elutasította.
