2014-ben összesen 13 495 magyar szerzőnek fizetett ki 107 905 darab magyar zeneműre jogdíjat a szerzői egyesület – olvasható a blogon. A változó zenepiacnak és a modernebb mérési technológiáknak köszönhetően két év alatt megduplázódott a „szerzői középosztály”: 2014-ben majdnem kétszer annyian kerestek havonta 50 és 500 ezer forint közötti jogdíjat, mint 2012-ben.
Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelőjeként évente több millió elhangzási adatot vizsgál, felhasználási csatornánként is – rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás – mérni tudja a hazai és külföldi zenefogyasztási arányokat. Az egyesület szerzők által megbízott munkaszervezete egyenként végzi a műsorok beazonosítását, a jogdíjak ez alapján történő felosztását. Emellett 2012-től már zenei ujjlenyomat-technológia alapján, automatizált módon is beazonosítják az elhangzott műveket.
Debütáló szerzők, új dalok
Tavaly 1501 új szerző (zeneszerző, dalszövegíró) regisztrált az Artisjusnál, ami minden eddiginél több: meghaladja még a rekordnak számító tavalyi évet is, amikor 1385 szerző bízta meg az Artisjust jogai kezelésével.
2014-ben összesen 15 934 darab új magyar zeneművet jelentettek be a szerzői egyesülethez. Ha a tavaly született dalokat egyhuzamban lejátszanánk, akkor 33 napig éjjel-nappal, megállás nélkül csak zenét hallgatnánk. Élen járt a pop műfaja (20%), az electro / dance (15%) és a rock (15%).
Erősödő szerzői középosztály
2014-ben összesen 13 495 magyar szerzőnek fizetett ki 107 905 darab zeneműre jogdíjat a szerzői egyesület. 24 ember kapott 1 millió feletti összeget. A modernebb mérési technológiáknak köszönhetően két év alatt megduplázódott a „szerzői középosztály”: 2014-ben majdnem kétszer annyian kerestek havonta 50 és 500 ezer forint közötti jogdíjat, mint 2012-ben.
Magyar jogdíjak aránya
A fenti adatok csak a magyar szerzőkre vonatkoznak, miközben az Artisjus a külföldi szerzőknek is beszedi és kifizeti az őket megillető jogdíjakat. A tavalyi évben az elutalt jogdíjak 47 százaléka jutott a hazai szerzőkhöz és 53 százaléka külföldi kollégáikhoz. A különböző kategóriák közül az online lejátszások esetében a legalacsonyabb a hazai arány: itt a magyar szerzők az összes beszedett jogdíj 30 százalékát kapták meg. A koncerteknél a legmagasabb a magyar-külföldi szerzők részére kifizetett jogdíjak aránya – ezen összegek 70 százaléka vándorolt hazai alkotókhoz és csak 30 százalék külföldi szerzőkhöz. A televíziós elhangzások és a hangfelvételek esetében nagyjából egyenlően osztoznak a magyar és külföldi alkotók a jogdíjakon, míg a rádióktól befolyt összegeknél a jogdíjak 38 százalékát kapták meg hazai szerzők.
