Ha valaki gyermeke megszületésétől kezdődően minden hónapban 5 ezer forintot félretesz, de nem kamatoztatja, nagyjából 1,1 millió forintot gyűjt össze 18 év alatt. Ennek reálértéke azonban még a mostani nagyon alacsony inflációs környezetben is 0,9 millió forint lesz, mire gyermeke eléri a nagykorúságot. Magyarán a fogyasztói árak mérsékelt (évi 2 százalék körüli) emelkedése mellett is csaknem ötödével kevesebb értéket tudna a számára összegyűjtött pénzből vásárolni a gyerek 18 évesen, mint amennyit akkor költhetne, ha legalább az inflációs értékőrzésről gondoskodtunk volna a teljes időszakban.
A célok és a valóság
A Budapest Bank nemrég publikált kutatása szerint az iskolások szüleinek fele rendszeresen és tudatosan spórol azért, hogy megalapozza gyermeke jövőjét. A megtakarítás célja jellemzően az általános biztonsági tartalék képzése (56 százalék), a gyermek önálló otthonának megteremtése (40 százalék), illetve a felsőfokú tanulmányok finanszírozása (50 százalék).
A családok átlagosan 17 éven keresztül tennének félre, amely időtávon 4 millió forintot szeretnének összegyűjteni. Ugyanakkor éves szinten a szülők mindössze átlagosan 82 ezer forintot takarítanak meg e céllal, ráadásul 44 százalékuk ezt az összeget a szinte semmit nem kamatozó folyószámláján őrzi (ily módon tartalékolva a pénzt évi 235 ezer forintot kellene félretenni a 4 milliós cél eléréséhez). A második legnépszerűbb megtakarítási forma a befektetéssel egybekötött életbiztosítás (29 százalék), ezt követi a lakástakarék-pénztári megtakarítás (20 százalék). Start számlával a megkérdezettek 14 százaléka rendelkezik, befektetési alapban pedig a szülők 8 százaléka gyarapítja a gyermeknek félretett pénzt.
Ha ezt az összeget valaki például Babakötvénybe fekteti, reálértéken 1,75 millió forint gyűlik össze ugyanennyi idő alatt. A különbség hatalmas, a hozam ilyen időtávon (a választott formától függően) akár a megtakarítás összegét is közelítheti, érdemes tehát alaposan végiggondolni, miként takarékoskodunk gyermekeinknek – hangsúlyozta a szakember.
Előny a hosszú távra tervezőknél
Az az időtáv, amelyben a szülők gyermekeik anyagi biztonsága megteremtése érdekében gondolkodnak nagyon hosszú – emelte ki Szimeonov Angel. Ilyen időszakra államilag támogatott, kedvező kondíciókkal kínált banki és biztosítói termékek is nagy számban találhatók, érdemes ezeket alaposan megvizsgálni, hiszen a piac minden szereplője (az állam és a pénzügyi intézmények is) komoly hangsúlyt fektet a hosszú távú megtakarítások ösztönzésére. E programok célja, hogy a takarékoskodás szokássá váljon: rendszeresen (havonta, negyedévente) tegyenek félre minél többen, akár kisebb összeget is.
Minden ilyen jellegű termék, illetve az ennek megvalósítását célzó program alkalmas lehet arra, hogy a gyermekek jövőjét anyagi szempontból megalapozza, akkor is, ha kifejezetten gyerekeknek szóló eleme nincs is (gondolva itt például a lakás-előtakarékosságot segítő lakástakarék-számlákra). Mint az előző példa is mutatja, rendkívül kis összeggel is számottevő megtakarítás gyűlik össze. Ötezer forint egy hónapban (napi 167 forint) már azzal megspórolható, ha például valaki havonta egy alkalommal kevesebbszer viszi el a gyermekét gyorsétterembe, vagy épp szendvicset csomagol neki, s nem a büfére ad pénzt, hogy azt ott vásárolja meg – emelte ki a szakértő.
Állami támogatással: Babakötvény, Start-számla
A kifejezetten a gyermekeknek szóló termékek közül a legismertebb, s feltételeiben is az egyik legversenyképesebb megoldás a Babakötvény, amely több szempontból is előnyös: állami támogatás kapcsolódik hozzá, a hozam igen attraktív, amelyet semmilyen adó, vagy járulékos költség nem terhel.
Az állam hozzájárulása két elemből áll: az induláskor biztosított életkezdési támogatásból (amelynek mértéke egyszeri 42 500 forint), illetve évente a szülői hozzájárulás 10 százalékával megegyező összegből (ennek maximuma évi 6000 forint), amely utóbbival a saját megtakarítást kívánják ösztönözni.
A számlán gyarapodó pénzt Magyar Államkötvénybe fektetik. Ennek kamata infláció plusz 3 százalék, ami nagyon kedvező – emelte ki Szimeonov Angel. Visszautalva a korábbi példára, az a szülő, aki gyermeke születésekor megnyitotta a Start-számlát (amelyen a befektetés gyűlik), majd 18 évig csak havi 5000 forintot tett félre (az inflációt figyelmen kívül hagyva) reálértéken 1,75 millió forintot gyűjt össze gyermekének. Ebből a saját befizetés 1 millió 80 ezer forint, az állami támogatásként megkapott összeg 150 ezer forint, a reálhozam (az az összeg, amely az infláció hatását kiszűrve érhető el) 519 ezer forint.
Minden gyereknek lehetne
Az életkezdési támogatást minden 2005. december 31-ét követően született gyermeknek elkülönítik a Magyar Államkincstárnál, de ezt saját megtakarítással csak úgy egészítheti ki a szülő, hogy a Kincstárnál megnyitja a gyermek nevére a Start-számlát. A törvény 2012 végi módosítását megelőzően a bankoknál nyitott Start-számlákat nem kötelező átvinni a Kincstárhoz, de akik 2013 óta kezdték meg a befizetést e számlákra, azok már csak a Kincstárral szerződhettek. Az említett törvénymódosítás lehetővé tette azt is, hogy 2006. január 1. előtt született gyermek részére is nyisson Start-számlát a szülő.
A példa jól mutatja, hogy rendkívül fontos, hogy az összegyűjtött pénzt a szülők megfelelő hozamot biztosító termékben helyezzék el. Aki csak a számláján parkoltatja azt, számottevő összeget veszít. A példában az állami támogatás közel négyszeresét tette ki a hozam, amiről nem érdemes lemondani – hangsúlyozta a szakértő.
Hosszabb távon, felmérve a kockázatokat
Míg a Start-számlára rendszeresen vagy alkalmanként is utalhatunk, a bankok által hosszú távra kínált rendszeres megtakarítási programok általában havi rendszeres megtakarításra épülnek – folytatta a szakértő. Ezeket a rendszeres befizetéseket az adott pénzügyi intézmény kínálatában szereplő termékekben, gyakran befektetési alapokban helyezik el. Ez utóbbiak hozama nem olyan mértékben kiszámítható, mint az inflációhoz kötött államkötvényé, ám a hosszú távú trendeket vizsgálva a magasabb kockázatú befektetések ingadozásai is kiegyenlítődnek, egy közel húsz éves időtávban az ilyen befektetések hozama akár meg is haladhatja az állami támogatással kiegészített kötvényhozamot is.
A megcélzott hozam megközelíthető úgy, hogy a megtakarítási időszak elején kockázatosabb – ám megfelelő időtávban nagyobb eredményt ígérő – termékekben tartják a tőkét, majd a kitűzött céldátumhoz közeledve, egyre inkább a stabil, biztonságos, ám ezzel együtt mérsékeltebb hozamot termelő termékekbe csoportosítják át az immár jelentős összegű megtakarítást. A kockázatosabb termékeket illetően a szakember hangsúlyozta, hogy ezeknél kiemelten fontos a megfelelő időtáv megválasztása, hiszen itt a piaci helyzettől függően ingadozhatnak az árfolyamok, ám hosszabb periódus alatt ez kiegyenlítődik, s az ilyen távon elérhető hozam akár több százalékponttal is magasabb lehet, mint ami a betéteknél és az állampapíroknál jellemző.
Szabadon, megkötések nélkül
Szimeonov Angel minden szülőnek, akinek van lehetősége gyermekének félretenni, azt ajánlja, hogy a Start-számla mellett valamely rendszeres megtakarítási program keretében is gyűjtsön pénzt. Ezeknek ugyanis komoly előnye a szabad felhasználhatóság és a rugalmas futamidő.
A Start-számlára a gyermek 18 éves koráig lehet pénzt elhelyezni. Az ott összegyűlt megtakarítás csak a nagykorúság elérésekor vehető fel. Ráadásul csak bizonyos, a gyermek életkezdésével összefüggő célokra lehet majd felhasználni. (Ez utóbbiak részletes szabályai egyelőre nem ismertek. Az első gyerekek, akik ilyen számlával rendelkeznek, 2020-ban érik el a 18 éves kort, a felhasználási feltételek ekkorra véglegesednek majd.)
Megtakarításból vagy hitelből?
Az élet sokszor átírja a terveket, a gyermekeik jövőjét gondosan megtervező, takarékoskodó szülőkkel is előfordulhat, hogy kénytelenek a megtakarításokhoz nyúlni vészhelyzetben. Ez azonban nem mindig a legjobb megoldás (különösen akkor nem, ha valamilyen hosszú távú módozatban helyezték el a pénz) – figyelmeztettek a Budapest Banknál. Ilyen helyzetekben érdemes lehet megvizsgálni a pénzintézetek hiteltermékeit, s kiszámolni azt, hogy a megtakarítás felbontásával járó, vagy a hitelfelvételhez kapcsolódó költségek a magasabbak.
A Budapest Banknál például jelenleg a Prémium Kölcsön a 250 ezer forintos havi rendszeres jövedelemmel és a legalább 3 éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkező ügyfeleknek 16,5%-os THM-mel érhető el, ha az ügyfél rendelkezik a banknál lakossági fizetési számlával és online kezdeményezi a kölcsön igénylését. A kamaton felül semmilyen egyéb költség nem kapcsolódik a kölcsönhöz. Kedvező kamatozású személyi kölcsön termék elérhető a Budapest Banknál a 250 ezer Ft alatti rendszeres jövedelemmel rendelkező ügyfelek részére is, igaz, ebben az esetben némileg magasabb a THM: 23,5% – 26,4%.
A szülők többsége egyébként nem idegenkedik attól, hogy a gyermekei céljának megvalósítása érdekében hitelt vegyen fel. A Budapest Bank egy korábbi kutatása szerint a középiskolásokat nevelők 20 százaléka már vett fel ilyen hitelt, s kevesebb mint fele nyilatkozott csupán úgy, hogy semmiképp sem venne igénybe ilyen lehetőséget a gyermekneveléssel összefüggő kiadásokra.
Az egyéb rendszeres megtakarítási programokban a gyerekeknek összegyűjtött megtakarítást azonban a gyermek 18 éves kora előtt is igénybe lehet venni (például azért, mert egy fél évet valamely külföldi középiskolában tanulna, amely finanszírozásához jól jöhet a tartalék), de mód van természetesen arra is, hogy tovább (például az egyetem elkezdéséig, az önálló otthonba költözésig) takarékoskodjon a szülő. Mindemellett a teljes összeg szabadon felhasználható (nem csak meghatározott célokra).
Lévén ezek is hosszú távú megtakarítási programok, adó- és járulékmentesség is biztosítható, ha például ezt a megtakarítást a szülők tartós befektetési számlára (tbsz-re) helyezik el, amelyen 3 év után kedvezményes, 5 évet követően pedig adómentes a hozam.
Biztosítások: számoljunk
A banki megtakarítási programok mellett számos biztosító kínál Magyarországon is rendszeres megtakarításra lehetőséget adó, köztük kifejezetten a gyermekeknek szóló, például a továbbtanulást célzó megtakarítási lehetőségeket. Ezek adott esetben szintén megfelelő megoldást jelenthetnek, ám mivel nagyon egyedi módozatokról van szó, általánosságban nem lehet jellemezni ezt a termékkört – szögezte le Szimeonov Angel.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szinte minden ilyen konstrukciónak jelentős költségei vannak (jutalék és egyéb kiadások formájában), így rendkívül fontos, hogy csak minden feltételt átvizsgálva szabad ilyen megtakarítási formát választani. Ezekhez a szerződésekhez sok oldalas dokumentáció tartozik, ennek alapos áttanulmányozását semmiképp sem szabad megspórolni.
Kitűzött célhoz a megfelelő forma
A fentebbieken túl vannak adott célhoz kapcsolódó megtakarítási formák. Ezek közül a legismertebb a lakástakarék-pénztár (LTP), amely népszerűségében jelentős szerepe van a kapcsolódó állami támogatásnak. Ennél a megtakarítási időszak 4 és 10 év között lehet, s az állam a lakáskassza tulajdonosok egyéni befizetései 30 százalékát helyezi el támogatásként a számlán, de ennek éves összege nem haladhatja meg a 72 ezer forintot: a teljes támogatás havi 20 ezer forintos havi befizetés mellett vehető igénybe.
A lakáskasszában felhalmozott összeget ugyanakkor kizárólag lakáscélra lehet felhasználni. Ebbe beletartozik az ingatlan vásárlása, felújítása és átalakítása, valamint meglévő lakáscélú hitel elő- és végtörlesztése is. A felhasználást utólag számlákkal kell igazolni. Az LTP szerződéssel rendelkezőknek jellemzően a piaci feltételeknél kedvezőbb hitelt is kínálnak a pénzügyi intézmények.
Tervezés, odafigyelés
A felsorolt néhány példa is jól mutatja, hogy amikor gyermekeink hosszú távú anyagi biztonságáról szeretnénk gondoskodni, legalább olyan fontos az, mennyit teszünk félre a gyermekeknek, mint az, hogy miként takarékoskodunk. Szimeonov Angel ezért azt javasolja a szülőknek, hogy jövedelmi viszonyaikat és céljaikat áttekintve készítsenek erre tervet, s figyeljenek arra, hogy a kínált termékek illeszkedjenek ezek megvalósításához.
