Az MNB Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,35 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Az ezt követő sajtótájékoztatón Matolcsy György értékelte a kamatdöntést, és beszámolt a további tervekről.
Az MNB stabil, megbízható üzleti környezetet támogat, ezért az 1,35 százalékos alapkamat tartására rendezkedik be. A kamatcsökkentési ciklus most 5 hónapig tartott, azt megelőzően 24 hónapon át vágott a jegybank. Ezzel a páros ciklussal teremtették meg a kedvező üzleti környezetet – tájékoztatott Matolcsy. A Monetáris Tanács véleménye szerint ez a szint a legmegfelelőbb egy egyensúlyi környezet kialakításához.
Ellenőrzik a hatásokat
A jegybankban folyamatosan figyelemmel kísérték, hogy a kamatvágások monetáris transzmissziója is bekövetkezett-e. A kamatvágásoknak köszönhetően mind a lakossági, mind a vállalati hitel- és betétkamatok csökkentek. Az állampapírpiacon is mutatkozik a hatás, a hozamok kedvezően alakultak a rövidlejáratú és a hosszú lejáratú állampapírok esetében is. Ez kisebb kamatterhet jelent az államnak – hívta fel a figyelmet az elnök.
Az MNB-nek továbbra sincs árfolyamcélja, így döntésüket a forint árfolyama nem befolyásolja, az inflációs cél pedig elég nagy mozgásteret ad. „A magyar monetáris politika biztonságban van” – fogalmazott Matolcsy. „Fel kell készülni arra, hogy az euróövezeti – és így a görög – válságnak még nincs vége, de az inflációs cél továbbra sincs veszélyben.”
A FED közelgő kamatemelésével kapcsolatban Janet Yellen szavaira hívta fel a figyelmet, miszerint hosszan laza monetáris politikára rendezkednek be, így a magyar középtávú célkövető rendszert ez nem befolyásolja.
Nincs vége a válságnak
Az euróövezeti válsággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a megoldás költséges, fájdalmas, hosszantartó folyamat lesz, mivel az euróövezet létrehozása politikai projekt és a gazdasági feltételeket utólag teremtik meg. Meglátása szerint az ellentétek és a szakadási pontok benne maradtak az euróövezet rendszerében, de valamikor egy hosszú folyamat végén Magyarország is teljes jogú tagja lehet.
Változik a vezetés
Az elnök elmondta azt is, hogy Balog Ádám távozik az MNB-ből, az MKB-csoport elnök-vezérigazgatója lesz, helyére Nagy Mártont jelölik alelnöknek.
Ez vár az MKB-ra
Balog Ádám leköszönő alelnök szerint mozgalmas időszakon van túl az MKB, le kellett építeni a rossz portfoliót, valamint „áramvonalasítani” kellett a bankot, amely leépítéseket, szerkezetátalakításokat jelentett.
A következő félév is tartogat fontos feladatokat: be kell fejezni a rossz hitelek eladását, az el nem adott tételek pedig szanálási vagyonkezelőbe kerülnek. A bank piaci működését pedig fel kell pörgetni, hogy jövő év elején eladhatóvá váljon.
Elfogadták az új Szervezeti és működési szabályzatot is, ezért döntöttek úgy, hogy új menedzsment kell a bank élére. Bár függetlenebb lesz az intézmény irányítása, de még mindig az MNB gyámsága alatt működnek.
Matolcsy a támogatásáról biztosította Balog Ádámot, és annak a reményének adott hangot, hogy a bank a veszteséges évek után nullszaldós évet zárhat 2015-ben.
Készülhetnek az autóhitelesek
Nagy Márton alelnök-jelölt elmondta a sajtótájékoztatón, hogy az MNB kész arra, hogy a devizaalapú autóhitelesek megsegítésére egy programot indítson, erre a jegybank mintegy 1,1 milliárd eurót szánna.
A program 250 ezer szerződést érinthet, jelentős részük (körülbelül 20 százalék) jelzáloghitellel is rendelkezik. Ha valaki nem tudja fizetni az egyik hitelét, esélyes, hogy a másikat sem, így fertőzésveszély alakulhat ki, amit a jegybank meg akar előzni.
Nagy Márton arról is beszámolt, hogy a banki elszámolással az autóhiteleseknek mindössze 5-10 százalékkal csökkent a törlesztőrészletük, mivel ebben a hiteltermékben ritkán fordult elő az egyoldalú kamatemelés.
A svájci frank árfolyamának megugrása és a görög válság megmutatta, hogy ezek a hitelek nagyon árfolyamérzékenyek, ezért mindenképpen rendezni kell őket. A program ősszel indulhat a tervek szerint – tájékoztatott Nagy Márton.