A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul hagyta az alapkamat 1,35 százalékos szintjét. Az elemzők is kamattartásra számítottak, miután a júliusi kamatdöntő ülés után Matolcsy György MNB-elnök bejelentette, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus. Akkor azt is mondta, hogy a jegybank a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.
A monetáris tanács közleménye szerint folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő konjunktúra mellett a gazdaságot változatlanul kihasználatlan kapacitások jellemzik, így a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad.
Messze még az inflációs cél
Az infláció továbbra is számottevően a jegybanki cél alatt alakul. Kitérnek arra: 2015 szeptemberében a fogyasztói árak csökkentek, a maginfláció érdemben nem változott. Az inflációs alapfolyamat mutatók mérsékelt inflációs nyomást jeleznek. Az élénkülő belső kereslet és az emelkedő bérek eredményeként a maginfláció fokozatosan növekedhet, azonban a tartósan alacsony költségkörnyezet visszafogja a fogyasztóiár-index emelkedését.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az inflációs várakozásoknak a cél körül történő stabilizálódása hozzájárul ahhoz, hogy a kibocsátási rés záródásával az árazás és a bérezés középtávon is a jegybanki inflációs céllal összhangban alakuljon. Az infláció a következő hónapokban újra pozitív tartományba kerül, de még számottevően elmarad a 3 százalékos céltól és csak az előrejelzési időhorizont végére érhet annak közelébe.
Jól teljesít a gazdaság
2015 második negyedévében folytatódott a hazai gazdaság bővülése. A havi makrogazdasági jelzőszámok alapján a növekedési alapfolyamatok nem változtak érdemben.
Ez év augusztusában az ipari teljesítmény növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kiskereskedelmi forgalom dinamikája az elmúlt hónapokban stabilan alakult, a termékek széles körében bővült az értékesítés. A foglalkoztatás tovább erősödött, miközben a munkanélküliségi ráta az aktivitás emelkedése mellett nem változott. Kiemelik: a gazdaság növekedésében egyre markánsabb szerephez juthat a belföldi kereslet.
Az állami beruházások az uniós források beáramlásának erőteljes csökkenésével párhuzamosan várhatóan mérséklődnek, aminek hatását a magánberuházások fokozatos élénkülése tompíthatja. A hazai gazdaság bővülése az MNB legutolsó Inflációs jelentésében bemutatott előrejelzéssel összhangban folytatódhat.
Mit figyelnek a nemzetközi piacon?
A közlemény szerint az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változékonyan alakult a hangulat a globális pénzpiacokon, ez azonban nem gyakorolt érdemi hatást a hazai mutatókra. Az időszak első felében az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése körüli bizonytalanság, valamint a feltörekvő piacok növekedési kilátásaival kapcsolatos aggodalmak negatívan hatottak a kockázatvállalási hajlandóságra. Az időszak második felében a Fed kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások kitolódásával kedvezőbbé vált a globális piaci környezet.
Kisebb sérülékenység
A hazai pénzpiacot viszonylag nyugodt hangulat jellemezte, a forint enyhén erősödött az euróval szemben. A hazai CDS-felár és a hosszú futamidejű államkötvény-hozamok az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban mérséklődtek. A piaci hozamvárakozások a jegybank szeptemberi iránymutatásával megegyezően mozdultak el, a teljes előrejelzési időhorizonton az alapkamat tartós tartásával összhangban alakulnak.
A magyar gazdaság sérülékenységét tartósan mérsékli a magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány tartalmazza a közlemény. A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul óvatos monetáris politikát indokol.
A magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik. Az inflációs nyomás mérsékelt maradhat, miközben a monetáris politika horizontján a kibocsátási rés csak fokozatosan záródhat – olvasható a monetáris testület közleményében.
