A tőzsdei rali olyan, mint egy dokumentarista fikciós film. Minden igazinak tűnik benne, mégis kitaláció. Hiába tőzsdei jelenség, mégsem vezethetjük le tisztán piaci alapon. A ralik nem is annyira elemzőt igényelnek, sokkal inkább gurut, vagy legalább egy higgadt tőzsdepszichológust.
Tévedni tőzsdei dolog
Itt van mindjárt a Mikulás rali, amely egy fatális félreértésen alapul. Odáig hagyján, hogy már a régi öregek is megfigyelték, hogy az év utolsó hetében, hajlamos a felhúzásra a piac. (A legenda az 1956-os esztendőre vezethető vissza, amikor a negyedik negyedévben a részvény indexek az egész éves teljesítmény közel 50 százalékát hozták.) Ez a várakozás terelődött át aztán az egyre korábbi vételek nyomán az év utolsó hetéről a Karácsonyt megelőző időszakra, felöltve a tengerentúlon akkor érkező Télapó jelmezét.
Nos, a szakállas vénembert az óceánon átkelve már Mikulásként köszöntötték. Így tolódott automatikusan újabb bő két héttel korábbra a rali súlypontja. Ráadásul mostanában már november végén kitör az „év végi” őrület, amit megszokásból Mikulás ralinak hívunk, aminek éppúgy nincs köze az év végéhez, ahogy a Mikuláshoz sem.
És ha nincs osztalék, akkor mi van…
Egészen más forrásból táplálkozik a „nyuszi rali”, melynek mélyebb lelki okai az európai osztalékfizetési szokásrendben keresendőek. Nevezetesen az április végi, május eleji szelvényvágás és az évi egyszeri kifizetés eredménye a húsvéti nekibuzdulás. Aminek a direkt megfelelőjét hiába keresnénk a tengerentúlon, hiszen az óceán túlpartján a negyedévenkénti szelvényvágás sem ritka.
Nálunk a nyuszit korábban jobbára a Magyar Telekom ugrasztotta ki a bokorból. Ez annyira jól modellezhető, előre várható parkett esemény volt, hogy nem csak az irányokat, de a mértéket is jó előre becsülhettük. A válságadók bevezetése előtti esztendőkben a Magyar Telekom 74 forintos, általában április végén esedékes osztalékához szinte órát lehetett igazítani. Rendesen már év elején megindultak a találgatások: vajon mikor startol az osztalék rali? Ha a rali kialakult, s nem jön közbe zavaró nemzetközi esemény, akkor az osztalékvágást megelőző hetekben legalább az osztalék mértékével emelkedett az árfolyam, míg a szelvényvágást követő napon drámai kiárazódás történt, szintén nagyjából az osztalék mértékének megfelelően.
Az egyetlen hazai osztalékpapírnak azonban időközben elolvadt az osztaléka, nyuszi ralit erre most aligha építhettünk.
Nyuszi hopp – nyuszi kopp
Vegyük észre, hogy ebben az évben a nemzetközi hangulat sem kedvezett a tőzsdei nyulaknak, hiszen az idei nyuszi ralinak már eleve nagyon magasra tette a lécet a Mikulás. A tavalyi év végén ugyanis csúcsra futottak a vezető tőzsdeindexek. Innen azért elég nehéz tovább építkezni. Az idei év eleje inkább csak látszólagos mozgásokat hozott.
Mire szárnyra kaphattak volna a tőzsdék, kiéleződött az ukrán válság. A tengerentúlon kevéssé, ideát annál jobban éreztetve a hatását. Azt mondhatjuk, hogy Európában idén a tőzsdei nyuszit elvitte az orosz medve.
