„Egy évvel ezelőtt még arról beszéltünk, hogy a cégek számára kihívás a megfelelő felhőszolgáltató beazonosítása és megtalálása. Azóta rengeteg energiát fektettünk ezeknek a gátaknak a lebontásába, az idei kutatás pedig bebizonyította, hogy az erőfeszítéseink hatásosak voltak, hiszen a felhőtechnológiai sikeresen tört ki az IT szűk kereteiből és mára a digitális, szervezeti stratégiai alapja lett” – fogalmazott Bábel Gabriella, a Microsoft Magyaroroszág nagyvállalati üzletágának igazgatója.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
Elérkezett a nagy áttörés?
A Microsoft folyamatosan nyomon követi a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos vállalati tapasztalatokat és várakozásokat, így az idén immár harmadik alkalommal készítette el reprezentatív, a hazai közép- és nagyvállalati szektort lefedő felhőkutatását – olvasható a Microsoft magyar nyelvű News Centerén.
A felmérés olyan változásokat jelez, amelyeket joggal értékelhetünk áttörésként: nőtt a felhőt ismerő és a felhőszolgáltatásoknak a gyakorlatban is egyre tágabb teret szánó vállalatvezetők száma (a megkérdezettek 17 százaléka széleskörű, további 66 százaléka közepes szintű ismeretekkel rendelkezik). Szintén pozitív fejlemény, hogy a felhőszolgáltatások használata a szűkebben vett IT-től egyre távolabbi területeken is megjelent.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A felmérésben olyan hazai vállalkozások vettek részt, amelyek legalább 100 PC-vel rendelkeznek, illetve minimum 100 digitális munkaállomást üzemeltetnek. A kutatás készítői két alapvető cégvezetőtípus, a felhőhasználók és felhőt nem használó attitűdjének változását igyekeztek felmérni.
Megdöbbentő eredmény, hogy a megkérdezettek közül minden harmadik cégnél fordult már elő, hogy szűkössé váltak a szerverkapacitások, ám eddig csupán a vállalati döntéshozók kevesebb mint a tizede oldotta meg a problémát a felhő segítségével – a négyötödük inkább a hagyományos, meglehetősen költséges módon, egyszeri szerverparkbővítő beruházással kezelte a helyzetet – írja a Microsoft.
Az evangelizációból még mindig nem elég
A felmérés rávilágít egy fontos, a felhőmegoldásokon túlmutató jelenségre: ahol a vállalat informatikai eszköztárában nincs jelen a felhő, ott nagy valószínűséggel outsourcingolt tevékenységek sincsenek, és jellemzően alacsonyabb a home office vagy más rugalmas munkavégzési módok aránya is – tehát a vállalat digitális kultúrája is alacsony szinten jár.
A markáns törésvonal részben nemzedéki okokra vezethető vissza (a digitalizáció előtti korban a házon belüli megoldások számítottak alapértelmezésnek), részben pedig ismerethiányra, azon belül is főként a biztonsággal kapcsolatos, gyakran megalapozatlan kételyekre és félelmekre.
Az is kiderült, hogy számos magyar cégvezető még nincs tudatában a felhő révén elérhető, esetenként igen számottevő költségmegtakarítási lehetőségeknek sem.
„Bár az eredmények határozottan javuló tendenciáról árulkodnak, a felhő elől elzárkózók felzárkóztatása továbbra is komoly kihívás” – fogalmazott Mácz Ákos, az IVSZ public affairs igazgatója. Szerinte a vállalatokat és a vállalatvezetőket nem elég meggyőzni arról, hogy a felhő jó dolog, be is kell tudni mutatni, hogyan szolgálhatja az üzleti fejlődést.
A kutatás azt mutatja, hogy a felhő kezd kitörni informatika tárgyköréből: a döntéshozók szerint nemcsak az IT (78 százalék), hanem az ügyfélkapcsolat-kezelés (63 százalék) és a marketing (55 százalék) területén is eredményesen használhatja ki a vállalat a felhőszolgáltatásokat.
Ez ugyan apró lépésnek tűnik, az innovációs vonzatai azonban szinte beláthatatlanok, mivel olyan új megoldásokat tesz lehetővé, amelyeknek korábban éppen a kevésbé rugalmas IT-háttér szabott korlátokat. Ahol azonban még mindig érezhetők fenntartások a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban, ott ez az opció sokszor el sem jut a vállalatvezetői szintre, elakad az IT-részlegen, ahol nem feltétlenül a stratégiai, inkább a megszokásból eredő, rövid távú műszaki szemlélet befolyásolja a döntéseket.
A félelmek, aggályok is gyakorlatiasabbá válnak
A megbízhatóság igénye mellett fontosabb dilemmává vált a zökkenőmentes átállás, az integrálhatóság, a költségek tervezhetősége, illetve a kérdés, hogy mi történik a vállalati folyamatokkal hálózatkiesés esetén.
Érdekes különbség, hogy míg a legfejlettebb piacokon a felhő nyújtotta megtakarítás az elsődleges motiváció, nálunk inkább a jogi megfelelésen (például a GDPR-előírások teljesítésén) és az adatbiztonságon van a hangsúly – olvasható a Microsoft összegzésében.
Akik még nem szánták rá magukat az átállásra, azok leginkább a megfelelő internetkapcsolat – akár átmeneti – hiányából adódó kockázatoktól tartanak, ezt az aggodalmat azonban a mobilinternet bővülő lehetőségei egyre inkább okafogyottá teszik.
Tanulságos ugyanakkor a felismert előnyök sokasága: a felhő a vállalatvezetők tudatában rugalmas kapacitásokat, költséghatékonyságot, korszerű infrastruktúrát, tervezhető ráfordításokat, nagyfokú költözési szabadságot és egyértelmű GDPR-megfelelést jelent.
Bár a megkérdezettek kétharmada még nem gondolt rá, hogy az uniós adatvédelmi előírások teljesítésében akár külső segítségre is támaszkodhat. Akik viszont együttműködésben oldanák meg a feladatot, azok közül sokan azonosították potenciális partnerként a Microsoftot.
A kutatást a Microsoft Magyarország megbízásából a BellResearch készítette a hazai, 100 PC feletti vállalkozások körében, kvantitatív és kvalitatív technikákkal, telefonos kérdőíves (CATI) és online kérdőíves (CAWI) megkérdezéssel. A minta nagysága: 90. Adatfelvétel: 2018. március 5-22.
