A közlemény szerint a haladékot az indokolja, hogy a jelzálogjogi szabályozás várható módosítását is figyelembe kell venniük majd a bankoknak. A módosítással bevezetnek egy úgynevezett de minimis szabályt is, amely mentesíti a három milliárd forintnál alacsonyabb, rendszerszinten nem jelentős nettó lakossági jelzáloghitel-állománnyal rendelkező intézményeket az új előírások alól.
Jelzáloglevéllel finanszíroznak
Az MNB 2015 júniusában alkotott rendeletet, amely alapján a magyarországi hitelintézetek a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat legalább 15 százalékban hosszú lejáratú, jelzálogfedezetű forint forrásokkal finanszírozzák. Az intézkedés a túlzott forint lejárati eltérés mérséklése mellett hatékonyan támogathatja a hazai jelzáloglevél-piac újjáéledését és a hosszabb kamatperiódusú, alacsonyabb hitelkockázatú jelzáloghitelek elterjedését is.
A jegybank kiemeli, hogy a stabil, hosszú lejáratú forrásokra támaszkodó jelzáloghitelezésnek és az ezt támogató, aktív jelzáloglevél-piac megteremtésének fontos feltétele a hazai zálogjogi szabályozás felülvizsgálata. Egy jól működő jelzáloglevél-piacnak fontos feltétele a megfelelő zálogjogi háttér, amit az új Polgári törvénykönyv által bevezetett különvált zálogjog nem támogat kellő mértékben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezt a jogintézményt nem ismeri az európai bankszabályozás és nem is történt jelentősebb jelzáloglevél-kibocsátás a hatálybalépése óta. Ezért a korábban alkalmazott önálló zálogjog újbóli bevezetése elengedhetetlen az európai pénzügyi szabályozással való összhang és az egyenszilárdságú jelzáloglevél-piac fejlesztésének szempontjából – áll a közleményben.
Adnak még időt
A jegybank szerint a jogszabályi változások várhatóan 2016 tavaszán történnek meg, így a 2017. április 1-jei határidő biztosítja azt, hogy a jelzálog-finanszírozási elvárásoknak való megfelelés az új zálogjogi szabályok mellett valósulhasson meg.
A határidő-hosszabbítással a jegybank szerint a bankoknak több idejük lesz a felkészülésre akár saját jelzálogbank alapításán, akár refinanszírozási megállapodások megkötésén keresztül. Az új határidő megállapítása összhangban áll az Európai Központi Banknak az MNB rendeletéhez fűzött véleményével is – jegyezték meg a közleményben.
