Pozitív és negatív olvasatok

„A hazai cégstruktúra tulajdonosi hátterének elemzéséből az derül ki, hogy az elmúlt 5 évben 2-3 százalékkal csökkent a külföldi tulajdonosok súlya, és ez a csökkenés elsősorban az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező társaságok körében mutatható ki leginkább” – mondja Pertics Richárd az Opten céginformációs igazgatója.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a csökkenés csak az arányokra igaz: a külföldi vállalkozások száma érdemben nem változott, viszont a tisztán hazai érdekeltségű cégek száma jelentősen nőtt a 100 millió forint feletti és az 1 milliárd forint feletti árbevételű cégek körében is. A jelenségnek vannak pozitív és negatív olvasatai is. 

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”32″]

„A külföldiek súlyának csökkenése a cégstruktúra számára nem feltétlen jelent pozitív hírt, hiszen a külföldi érdekeltségű társaságok sokkal jobb tőkeellátottsággal és ezáltal stabilitással rendelkeznek, ami sok esetben támaszpontokat jelent az amúgy rendkívül elaprózódott és tőkeszegény hazai cégstruktúrában, márpedig ennek további hígulása nem segíti a hosszú távú stabilitást” – mondja Pertics Richárd.

Alacsony hazai üzleti etika

Az igazgató szerint a negatívumok között kell megemlíteni, hogy a külföldi tulajdonosok által felvett átlagos osztalék nagyságrendekkel több a hazai tulajdonosok által felvett osztaléknál, és a kivett pénzt – az adók megfizetése után – feltehetőleg ki viszik az országból.

Az igazgató ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a hazai üzleti etika alacsony szintje mellett léteznek alternatív módszerek az adó optimalizálására és a cégekben keletkezett jövedelmek kivételére.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A külföldi tulajdonosok jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy körülbelül 760 ezer hazai alkalmazottnak adnak munkát olyan társaságok, ahol a tulajdonosi szerkezetben külföldi cégek vagy magánszemélyek is vannak, és a foglalkoztatottak száma jelentősen növekszik is, annak ellenére, hogy az arányuk csökken.

Csökken a németek szerepe

Az országonkénti bontás is érdekes képet mutat, hiszen a hazai környezetben tradicionális szereplőnek számító Németország és Ausztria szerepe az átlagnál is jobban csökken. A német érdekeltségű cégek száma mintegy 15 százalékkal, míg az osztrák érdekeltségűeké közel 10 százalékkal csökkent az elmúlt 5 évben.

A hazai cégstruktúra tekintetében szintén kétséges fejlemény, hogy az ukrán tulajdonosokhoz köthető cégek száma 40 százalékkal nőtt, és ezzel Ukrajna felkerült a toplista 2. helyére Németország mögé.

„Sajnos a tapasztalat az, hogy az ukrán kapcsolatú cégek jelentős része nem valódi gazdasági érdeket tükröz, hanem a cégtemetés egyik „szürke” formája” – mondja Pertics Richárd.