Kelet-Közép-Európa pénzügyi központja vagyunk
Az MNB szerdán második alkalommal rendezte meg a 2015-ben indított BRK éves konferenciáját. A kezdeményezés és a konferencia célja Magyarország befektetési palettájának és finanszírozási forrásainak bővítése, és a kínai-magyar külgazdasági kapcsolatok erősítése.
A rendezvényen Tuan Csie-lung kínai nagykövet Kelet-Közép-Európa pénzügyi központjának nevezte Magyarországot, amely vezető szerepet töltött be a régióban a pénzügyi együttműködés megteremtésében Kínával.
Egyre erősebb kapcsolat
A nagykövet szerint a BRK beindítása óta jelentősen felgyorsult Kína és Magyarország közti pénzügyi kapcsolatok erősödése, amely egy üde színfoltot jelent a két ország közti gazdasági és kereskedelmi együttműködésben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
2015-ben a Bank of China magyarországi leánybankja Csehországban és Ausztriában is kihelyezett fiókokat létesített, innen terjesztette ki tevékenységi körét a Balkán térség országaiba, hivatalosan is klíringközpontja lett a kínai jegybanknak, mind tovább erősítve Magyarország pénzügyi szerepét, mondta Tuan Csie-lung.
Bekerült a valutakosárba
A nagykövet hangsúlyozta, hogy a pénzügyi kapcsolat a sarokköve a gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek és reményét fejezte ki, hogy mind magyar mind kínai gazdasági körök teljes mértékben kihasználják az MNB által létrehozott informatikai platformokat.
Megnyitóbeszédükben a kínai nagykövet és Nagy Márton egyaránt örömét fejezte ki, hogy a renminbi 2015-ben hivatalosan is bekerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valutakosarába, amely újabb jele a kínai nemzeti fizetőeszköz növekvő fontosságának.
Egy cél még nem valósult meg
Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a jegybanki renminbi program keretében sikeresen növelte a bank renminbiben denominált tartalékait, elszámolási rendszert hozott létre a kínai devizához, a pénzügyi rendszerben kialakította a renminbi használathoz kötődő jogszabályi környezetet és számos publikációt jelentetett meg, kutatómunkát végzett.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az ügyvezető igazgató szerint a kitűzött célok közül csak egy nem valósult meg, az MNB nem tudta létrehozni renminbi likviditási eszközét, de erre még nem is volt szükség.
Több kínai cég is minket választott
Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára elmondta, örömmel fogadták, hogy az alacsony vállalati adók és a jó üzleti környezet miatt az elmúlt években több kínai vállalat is Magyarországot választotta, hogy innen lépjenek be az Európai Unió piacára.
A helyettes államtitkár szerint a legnagyobb kínai vállalatok, mint a Huawei vagy a Wanhua már több mint 6000 embert foglalkoztatnak az országban, itt hozták létre régiós központjaikat és stratégiai együttműködést írtak alá a magyar kormánnyal.
