Nem csak a Brexit fenyegeti Angliát
Öt évnyi ígérgetés és késés után 2017-ben komoly kutatások kezdődtek palagáz lelőhelyek után Angliában. Az első kutat valószínűleg Lancashire-ben ás Yorkshire-ben fogják megfúrni a nyáron, és a cégek, mint a Cuadrilla és a Third Energy remélik, hogy eladható mennyiségű gázt tudnak belőle kitermelni év végére.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Mindössze az emberek 17 százaléka támogatja a fúrásokat Nagy-Britanniában, helyi és országos tiltakozások biztosan lesznek.
A Brexit tárgyalások hatással lesznek a mezőgazdasági támogatásokra, és valószínűleg az összes olyan európai természetvédelmi törvényre, amely szabályozza a madarakat és az élőhelyeket, a levegő-, és vízszennyezést, a génmódosítást és az állatok jólétét.
Foglalkoznak a problémával
A légszennyezés, ami évente 40-50 ezer embert öl meg Nagy-Britanniában, kiemelkedő helyet kapott a kormány tavaszi napirendjében. A tervezet, amit áprilisban fognak közölni szinte biztos, hogy több olyan zóna kialakítását fogja javasolni a nagyobb városokban, ahol kisebb a szennyezés, szigorúbbak a korlátozások, valamint ösztönzik a gyalogos és kerékpáros forgalmat.
London amiatt is nyomás alá kerül, hogy csatlakozzon Párizshoz, Madridhoz, Athénhoz és Mexikóvároshoz, és tiltsa be a dízelüzemű járműveket a város központjában néhány éven belül. A fosszilis energiák elhagyását célzó mozgalom is várhatóan növekedni fog.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Trump sem tesz jót az éghajlatnak
A globális éghajlati vitát az fogja uralni, hogy a frissen megválasztott Donald Trump visszavonja az USA ígéretét, amit a párizsi klímamegállapodáson tett a kibocsátás csökkentésére.
Ő a szkeptikusok élére állt, és szerinte a kulcsfontosságú cégek a felelősök a klímaváltozás problémáiért. Ezek mellett növelni akarja az olaj-, gáz-, és széntermelést. Ha kihúzza Amerikát a párizsi egyezményből, akkor Kína vezető szerephez jutna, nem is beszélve a kárról, amit okozna.
Bennfentesek szerint figyelmen kívül hagyja, amit az USA felajánlott előzőleg, és növelni fogja a fosszilis energiakitermelést. Sok amerikai klímakutató számíthat arra, hogy elveszíti kutatási támogatását.
Pusztítjuk magunk körül a természetet
2016-ban végre láthattuk az El Niño végét, ez egy természetes felmelegedés a csendes-óceáni térségben, ami aszályt hoz, perzselő meleget, és élelmiszerhiányt Afrikában, Latin Amerikában és Dél-kelet Ázsiában. 2017-ben egy gyenge La Niñara számíthatunk, ez a Csendes-Óceán természetes lehűlése. Ez valószínűleg átlag feletti csapadékot, és hűvösebb hőmérsékletet hoz a világ nagy részén.
A vadvilág csökkenése 2017-ben is folytatódni fog annak ellenére, hogy egyre több állatfaj kerül a veszélyeztetett fajok listájára, és hogy cselekednek az illegális kereskedés ellen. A legveszélyeztetettebb fajok között van a borneói orángután, a dél-kínai tigris, az óriásvidra, az amuri leopárd, a feketelábú görény és a Darwin-pamparóka.
Az eurázsiai hiúz újra elterjedhet a Kielder erődben Northumberlandben, és Dél-Skócia távoli területein. Az utolsó időpont, mikor az Egyesült Királyságban látták ezt a fajt, az 700 körül volt.
A tengeri élővilág védelmét napirendre emelték az ENSZ óceánokkal kapcsolatos júniusi konferenciájára. Elsősorban majd a növekvő mennyiségű műanyag szemétre, a túlhalászására, a klímaváltozás hatásaira, és a további tengeri nemzeti parkok szükségességére fognak koncentrálni.
