Amennyiben a kormány valóban két-három százalékos inflációs célt követő gazdaságpolitikát folytat beköbetkezik ez – írta Martin Feldstein, a Harvard egyetem közgazdász professzora a német WirtschaftsWoche lapban.A WirtschaftsWoche Online hírportálon szemlézett cikkben Martin Feldstein rámutat, hogy a magas inflációs cél magas hitelkamatokat von majd maga után, ami finanszírozhatatlanná teheti az államadósságot. „A robbanásszerűen növekvő adósság és az emelkedő kamatok kombinációja egyenlő a gazdasági romlásba vezető süllyesztővel” – fogalmazott.
Japán jelenleg a világon a legalacsonyabb, kevesebb mint egyszázalékos kamatot fizet tízéves lejáratú állampapírjai után. Japán GDP-arányos eladósodottsága 230 százalékos, szemben Görögország 175 százalékával. „A GDP-arányos költségvetési hiány közel tíz százalékos, magasabb bármely euróövezeti országénál” – mutatott rá a professzor. Fatális hiba lenne szerinte a japán kormány részéről, ha kamatnövekedéshez vezető gazdaságpolitikába kezdene.
„Az emelkedő árakra és a többi devizával szemben gyengülő jenárfolyamra való tekintettel a befektetők csak a korábbinál lényegesen magasabb hozam mellett lennének hajlandóak japán állampapírokba fektetni” – hangsúlyozta. Ez megemelné a költségvetési hiány és az eladósodottság mértékét is. „230 százalékos GDP-arányos eladósodottság mellett a hozamok négy százalékpontos emelkedése a GDP-arányos költségvetési hiányt duplájára, 20 százalékra emelné” – figyelmeztetett Martin Feldstein közgazdász professzor a WirtschaftsWoche lapnak írott cikkében.
