Vissza a jövőbe
Ha újrakezdhetnék, a hazai megkérdezett vállalkozók többet foglalkoznának a finanszírozási kérdésekkel. Minden ötödik vezető gondolná ezt a kérdést újra, ha visszamehetne az időben. Szintén minden ötödik megkérdezett szánna több figyelmet beruházási és technológiai témakörökre. A vállalkozók egynegyede véli úgy, hogy a pályázati lehetőségek jobb kiaknázásával többre vihette volna annak idején.
Visszatérő optimizmus
Ami a jövőt illeti, újra biztató a kép a kis és közepes vállalkozások vezetői szerint: többségük, 58 százalékuk gondolja úgy, hogy vállalkozása öt év múlva a mainál eredményesebb lesz. A cégvezetők többsége inkább a belső piac fejlődésében hisz: a nagyobb export árbevételre csupán 31 százalékuk számít, (további egyharmaduk szerint jelenlegi szint marad fent), míg a belföldi értékesítés növekedésében közel 60 százalék bízik (és még 20 százalék gondolja, hogy szinten maradnak a bevételek) – derül ki a CIB Bank megbízásából készített kutatásból.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A társaságok növekedési stratégiájukat inkább a már elért piaci pozícióikra építik. A döntő többség nem tervez változtatni a fellépésén (37 százalék), illetve a jelenleg elérhető piacain tervez növekedést (30 százalék). A stabil növekedési alapokat kereső vállalkozások aránya egy év alatt több mint 10 százalékponttal nőtt, és ezzel párhuzamosan mérséklődött a kísérletező kedvű vállalkozások száma.
Aktívan menedzselt stratégia
A hazai vállalkozások többsége számára a rugalmasság valamint a stratégia tudatos, aktív menedzselése, finomhangolása a túlélés és a bővülés záloga. Pozitív és tudatosságra utaló adat, hogy a vállalatok 44 százaléka legalább évente módosít a stratégiáján (14 százalék negyedévente is megteszi ezt).
Ennek oka leginkább a változó szabályozói környezet valamint a kormány intézkedései (55 százalék ezt nevezte meg az újratervezések indokaként). A többi környezeti tényező hatása ezzel párhuzamosan enyhült: a versenytársak viselkedése, a vevők, a szállítók vagy a gazdasági körülmények, a makrogazdasági folyamatok miatt kevesebben kényszerültek elképzeléseik megváltoztatására, mint az előző években.
Tudatos előre tekintés
Az elmúlt három évben emelkedett azon vállalkozások száma, amelyek tudatosan készítenek stratégiát a jövőre nézve. Ezt 2013-ban a legalább százmillió forintos árbevétel elérő (ám 10 milliárd alatt maradó) kkv-cégek 80 százaléka tette meg, tavaly viszont az arány növekedett, az idén pedig elérte a 86 százalékot. Látható, hogy a vállalatok adott éven, illetve egy-két éven belül látnak és terveznek jobban előre: a stratégiát készítő vállalkozások 51 százaléka adott évre, 39 százaléka 1-2 esztendőre készít stratégiát.
Ami a három évnél hosszabb időszakot illeti, ezen 12 százalékuk gondolkodik. A CIB szakértői szerint ez nem tér el a hazai nagyvállalatok gyakorlatától sem: a multinacionális cégeknél sem jellemző a három évnél hosszabb távú tervezés.
“Évről-évre kapunk megerősítést és látunk érdekes újdonságokat a CIB Stafétabot kutatás sorozatban. Idén számunkra fontos üzenet, hogy ha a vállalatok újra kezdhetnék, akkor jobban fókuszálnának a finanszírozási kérdésekre. Érezzük tehát a finanszírozási kérdések historikus hangsúlyosságát. Ez számunkra komoly felelősség és lehetőség is egyben: együtt gondolkodni egy vállalattal, banki szemmel” – emelte ki Szabados Richárd, a CIB Bank KKV és Lízing üzletágának vezetője.
Fejlődési pont
Ami a stafétabot átadását illeti, a vállalkozások vezetőinek 21 százaléka gondolkodott ezen a kérdésen. Itt tehát van még hova fejlődni, ugyanakkor jó hír, hogy azok, ahol gondolkodtak a kérdésen, 56 százaléka már ki is jelölte az utódot. Ennek eldöntése egyébként – nem meglepően – általában a jelenlegi vezető joga, 87 százalék nyilatkozott úgy, hogy személyesen jelölhette ki az utódját vagy kikérték ebben a véleményét.
Ez jellemzi a kkv-kat
– A kis- és közepes vállalkozások átlagos életkora nemzetközi viszonylatban magas: a ma is működő kkv-k átlagosan 15,7 éve alakultak, a cégek 70 százaléka tíz évnél hosszabb múltra tekinthet vissza.
– A vállalkozások felének elindításához ötmillió forintnál kevesebbre volt szükség, bár az átlagos induló befektetés 15 millió forint volt. A kezdeti években az árbevétel alig érte el az 5-10 millió forintot, a ma működő cégek vezetőinek több mint 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az első években 50 millió forint alatt maradt a bevétele.
– Az áttörésre a magyar vállalkozók átlagosan 2,8 évet vártak, negyedüknek egy éven belül bejött az üzlet, öt százalékuk nyilatkozott csupán úgy, hogy öt évnél is többet kellett várniuk a fordulatra, amit jellemzően a stabil vevői kapcsolatok kialakulása jelentett.
