Játssz valamilyen hangszeren!
A zenélés sok mindent fejleszt: ilyen a kreativitás, az elemzőkészség, nyelvi, matematikai gondolkodás, a finom motoros készségek. Ezek mind nagyon hasznosak, de néhányan inkább a csapatjátékra voksolnak. Viszont a zenélésnek van egy olyan előnye, ami a csapatjátéknak nincs. Méghozzá az, hogy új kapcsolatok létrehozásával erősíti a kéregtestet, ami összeköti az agyféltekéket.
A fejlesztett kéregtest erősíti a memóriát, segíti a problémamegoldást és az összes agyi funkciót kortól függetlenül.
Olvass bármit!
Az olvasás előnyei akkor is ugyanazok, ha te Trónok harcát, a Harry Pottert vagy a Wall Street Journal legújabb számát olvasod. Csökkenti a stresszt, amitől jobban érzed magad, és növeli az intelligenciád. Segít a problémamegoldásban, olyan tudástöredékeket kapsz, ami hasznodra lehet a mindennapi életben. Megérted a folyamatokat, mások érzelmeit és reagálni tudsz rá.

A munkahelyen is segít, jobban megérted, miért történnek a dolgok, és fejlesztheted vele vezetői képességeidet is.
Mozogj rendszeresen!
Ha csak néha-néha mozogsz egy kicsit, az még nem hozza meg a kívánt eredményt. A rendszeres testmozgás sokkal hatékonyabb, mintha hébe-hóba halálra edzed magad. A rendszeres mozgással a sejtek megtelnek BDNF-fel, egy proteinnel, ami segít a memóriával, tanulással, fókuszálással, koncentrációval és felfogással kapcsolatban. Tehát a szellemi képességek fejlesztésben van nagy szerepe.
Néhány tudós úgy gondolja, hogy ha sokat ülünk egy helyben hosszú ideig pont, akkor pont az ellenkezőjét érjük el. Megakadályozza azt, hogy dolgozzon az agyunk.

Tanulj valamilyen idegen nyelvet!
Rejtvényfejtéssel dolgoztatod az agyad? Felejtsd el, és tanulj inkább valami idegen nyelvet! A kutatások kimutatták, hogy aki két nyelven beszél, jobb a rejtvények megoldásában, mint akik csak egy nyelvet tudnak. Ha megtanulsz egy új nyelven, a mentálisan megterhelő akadályokat jobban veszi az agyad. Gondoljunk például a vezetői képességekre, vagyis a tervezésre és a problémamegoldásra!
Ráadásul, ha legalább két nyelven beszélsz, jobb leszel a környezeted megfigyelésében és a teendőidre is jobban tudsz majd koncentrálni. Sokan azt mondják, hogy ha feljebb akarunk lépni a ranglétrán, akkor spanyolul vagy franciául kéne megtanulni. Az alapján, hogy az agy hogy reagál a nyelvtanulásra, lehet, hogy ez fordítva van. A nyelvtanulás lehet az utolsó hiányzó láncszem ahhoz, hogy az agyunk képes legyen a legfelső szintű munkák elvégzésére.
Teszteld a halmozott tanulást!
Sok intelligens diák a középiskolában vagy egyetemen szinte egy nap alatt készül fel egy-egy nagyobb dolgozatra. A probléma az, hogy hajlamosak vagyunk ezt a gyorsan megszerzett tudást hamar elfelejteni. Ugyanis soha vagy csak nagyon ritkán fogjuk ismételni ezt a tudást. Azért tesz okosabbá minket, mert kumulatív tanulás szükséges hozzá, így folyamatosan ismételjük a már meglévő tudásunkat. A nyelvtant, a szókincset is újra átvesszük, mikor továbbfejlesztjük nyelvtudásunkat.

Ha használod a kumulatív tanulást a mindennapi életben, biztos lehetsz benne, hogy figyelemreméltó tudást szerzel. Menj végig a régi és újabb könyveken, esetleg megfigyelések során vagy csak egy rövidebb folyóiraton, ami nagyon érdekel. Kezd el beépíteni a kumulatív tanulást a saját programodba.
Tornáztasd az agyad!
A sudoku, a kirakók, találós kérdések, társasjátékok, videójátékok, kártyajátékok és hasonló tevékenységek növelik a neuroplaszticitást. Ez a szinapszisok és idegpályák széleskörű változását foglalja magába, vagyis az agy azon képességét, amivel átszervezi magát. Amikor az idegsejtek új módon reagálnak, az növeli a neuroplaszticitást. Ez lehetővé teszi, hogy a dolgokat más nézőpontból láthassuk, és megértsük az ok-okozatokat a viselkedésben és az érzelmek terén. Emellett javulhatnak kognitív képességeink is.
Tekintettel arra, hogy a neuroplaszticitásnak köze van szervi károsodásokhoz, ilyen például a fülzúgás, nagyban hozzájárulhat a megelőzéshez is bizonyos feltételek mellett. Azok az emberek, akiknél magas a neuroplaszticitás, kevésbé hajlamosak a szorongásra és a depresszióra, viszont gyorsabban tanulnak és memorizálnak.
Meditálj!
1992-ben a dalai láma meghívta a tudóst, Richard Davidsont, hogy tanulmányozza a meditáció alatti agyhullámait. Azt akarták kideríteni, hogy meditálás alatt tud-e parancsra speciális agyi hullámokat generálni. Kiderült, hogy mikor a meditáló dalai lámának és szerzeteseinek azt mondták, érezzenek együtt, az agyhullámok megmutatták, hogy ezt tudatalatt meg is tették. A teljes kutatást 2004-ben publikálták, majd megjelent a Wall Street Journal-ban is, ahol hatalmas figyelmet kapott.
Az ambiciózusabb emberek felfigyeltek a meditációra, ugyanis a tanulmány azt állította, hogy képesek vagyunk irányítani agyhullámainkat. Vagyis azt érezzük, amit akarunk, és akkor, amikor akarjuk. Ez azt jelenti, hogy erőteljesebbnek érezhetjük magunkat egy tárgyalás előtt, magabiztosabbnak egy fizetésemelés kérésénél vagy meggyőzőbbnek egy értékesítés alatt.
Az általános elképzelés az, hogy az agy továbbfejleszthető, és ezt direkt is csinálhatod. A különböző tevékenységek az agy különböző részeit stimulálják, így dolgozhatsz a gyengeségeiden. Az agy önfejlesztésére való fókuszálás jó ötlet akkor, ha azt gondolod, hogy felértél a szakmai csúcsra, vagy csak megrekedtél egy szinten.