A BRIC-alapok nettó összvagyona 5 milliárd euróra csökkent a 2010-es 22,4 milliárdról a Thomson Reuters szerint. A régió csökkenő gazdasági teljesítményét jelzi, hogy minden egyes dollár, amelyet 2009-ben 23 fejlődő ország értékpapírpiaci teljesítményét tükröző MSCI-index BRIC-részvényeket tartalmazó indexébe fektettek, 30 centet veszített értékéből, míg az átfogó MSCI-index esetében csak 15 cent volt a veszteség.
Elemzők szerint 2001-ben még volt értelme a BRIC-országokat egy kalap alá venni, az utóbbi években azonban eltérő irányba fejlődtek a gazdaságok. A kínai, orosz és brazil tőzsdéket visszavetik a nagy, nem hatékonyan működő állami vállalatok, teljesítményük jóval elmaradt a kisebb, indonéz vagy fülöp-szigeteki tőzsdék mögött. Brazíliában és Oroszországban megálltak a gazdasági reformok, Kínában a befektetők megkérdőjelezik a pénzügyi rendszer stabilitását.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Egyedül Indiában ad okot a tőzsdei helyzet bizakodásra, azonban a kormány nehezen viszi át a parlamenten a tervezett adó- és munkaügyi reformokat.
A BRIC kritikusai azzal érvelnek, hogy a koncepció csak a befektetők bevonzására kitalált marketing eszköz, a mindössze négy országba történő befektetés „recept a kudarchoz”. A BRIC-országok alulteljesítettek a többi feltörekvő gazdasághoz képest az utóbbi években, miközben teljesítményük is változékonyabb volt, így a többi hasonló országnál kockázatosabb befektetési terepet jelentenek.
