Az elmúlt évekhez képest sokat javultak a fogyatékkal élők munkaerő-piaci kilátásai. A napjainkban végzett felmérések szerint arányaiban a munkanélküliség nem nagyobb a megváltozott munkaképességűek körében, mint a nem fogyatékkal élők között. A nagyjából 600 ezer fogyatékkal élő esetében a foglalkoztatottak kétharmada normál időrendben, azaz napi 8 órát dolgozik, de nem ritka a heti 40 óránál is többet dolgozó megváltozott munkaképességű munkavállaló sem. Utóbbiak a teljes foglalkoztatottak 10 százalékát teszik ki.
A befogadás még nem gördülékeny
„Szép eredmények ezek, ugyanakkor sajnos a képet jócskán árnyalja, hogy a fogyatékkal élők befogadása továbbra sem gördülékeny, a nem fogyatékkal élő munkavállalók közgondolkodása még sok esetben távol áll a nyugat-európai munkavállalók gondolkodásmódjától” – mondta Csákvári Róbert, a legnagyobb magyar tulajdonú munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaság, a Work Force Kft. ügyvezető igazgatója. „A fő profilunkkal párhuzamosan szeretnénk mi is élen járni a fogyatékkal élők foglalkoztatásában, többek között ezért is hoztuk létre fizikai és virtuális call centerünket, ahol jelenleg is 18 fogyatékkal élő munkavállaló dolgozik, összességében pedig több mint 100 megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatunk.”
A cégvezetők nagy része még most is azon a véleményen van, hogy a vállalkozása számára plusz teher fogyatékkal élő munkavállalók alkalmazása. Természetesen a fogyatékosság foka nagymértékben befolyásolja a munkavállalás lehetőségét, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, ha a gondolkodásmódja megváltozik a vezetőknek, azzal megfelelően fel is készülnek a fogyatékkal élő munkavállalók befogadására. A felkészülés ez esetben nem csupán a gondolkodásmód megváltoztatását takarja, de jelenthet eszközbeszerzést, vagy éppen beruházást, esetleg több szünet beiktatását a munkarendbe.
Érzékenyítő tréning
Sok esetben érdemes az úgynevezett „érzékenyítő tréning” alkalmazása, ahol a munkavállalók, vezetők tanulhatják meg, hogyan segítsék a fogyatékkal élő munkaerő beilleszkedését a környezetbe. Ezzel természetesen nem szűnhet meg az odafigyelés, hiszen például az értelmi fogyatékkal élők számára komoly kihívás megtanulni a napi rutinfeladatokhoz szükséges munkautasításokat. Éppen ezért a munkaerő kikölcsönzését követően például folyamatos marad a kölcsönző cég szakértői és a fogyatékkal élők közötti kapcsolat.
„Tapasztalataink szerint azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességű dolgozó kezd el tevékenykedni, a munkavállalók nagy része egy idő után nem csak a kollégáihoz, de a külvilághoz is sokkal toleránsabban áll hozzá. A munkavállalók megtanulják, hogyan legyenek segítségére a fogyatékkal élőknek, és ezt a tudást kamatoztatják a mindennapi életükben is” – tette hozzá Csákvári Róbert.
