Az ÉVOSZ októberben felmérést készített 400 cég megkeresésével
az építőipari szakképzés helyzetének és a cégek közreműködésének
értékeléséhez.
A szövetség hétfői közleménye szerint a válaszadó cégek
háromnegyede jelezte, hogy az alacsony megrendelés-állomány
ellenére nincs elegendő szakképzett munkaerő a piacon.
Hiányszakmaként említették az Országos Képzési Jegyzékben
megtalálható építőipari szakmák csaknem felét; legtöbben a kőműves,
ács, bádogos, burkoló, asztalos, vasbetonszerelő, központi fűtés
szerelő, villanyszerelő, valamint az épület- és szerkezetlakatos
szakmát jelölték meg.
Munkaerő-felvétel esetén a vállalkozások többségénél előnyt
élveznek a gyakorlattal már rendelkező szakmunkások, ezek felénél
inkább a fiatalabb korosztályt választják.
Az elemzés szerint a vállalkozásoknál gyakorlati képzésben
részt vevő szakmunkást csak a cégek 25 százaléka tekinti lehetséges
új munkaerőnek. Ennek indoka egyrészt az, hogy a kezdő szakmunkások
gyakorlati tudását és önálló munkavégzését gyengének minősítik a
cégek, másrészt elméleti tudásuk közepes szintű. Motiváltságuk is
alacsony, ami részben a bérszínvonal alacsony szintjével
magyarázható.
Miközben a duális képzési rendszert majdnem minden cég ismeri,
a válaszadóknak csak 16 százaléka vesz részt aktívan a
szakmunkástanulók gyakorlati képzésében. A részvételi hajlandóság
elsősorban a bonyolult adminisztráció, illetve a jogi és pénzügyi
feltételek nem kellő ismerete miatt alacsony.
A válaszadók egyharmada jelezte, hogy részt vennének a
gyakorlati képzésben, de jelentkező hiányában nem tudják ezt
megtenni. Azon vállalkozások, amelyek vállalják a gyakorlati
képzést, átlagosan 3-4 szakmunkástanulót foglalkoztatnak. A képzés
főleg a kőműves, ács, asztalos, festő szakmákban folyik.
A szűkös anyagi lehetőségek miatt a cégek 75 százaléka nem vesz
részt az építőipari szakmák pályaválasztók körében történő
népszerűsítésben.
A statisztikai adatok alapján az építőipar teljesítménye lassan
emelkedik, a vállalkozások szerződésállománya várakozásaik szerint
a közeljövőben megtorpan. Ehhez igazítják létszámukat, és az
élőmunka-ráfordításon számottevően nem terveznek változtatni.
A cégek továbbra is inkább a meglévő állomány képzésére
helyeznek nagyobb hangsúlyt, elsősorban a szellemi foglalkozásúak
és a menedzsment körében. A válaszadók negyede azonban egyáltalán
nem képzi munkavállalóit, és a jövőben sem kíván ezzel foglalkozni.
A gyakorlati képzésre vonatkozó, 2016 januártól hatályos
jogszabályok kedvezőbb finanszírozási feltételeket fognak
biztosítani a vállalkozások számára, ha szakmunkástanulók
gyakorlati képzésében részt vesznek – hívta fel a figyelmet a
szövetség.
Az ÉVOSZ tájékoztatása szerint mintegy 270 ezren dolgoznak az
ágazatban. Az alkalmazotti státusban, munkaszerződéssel
foglalkoztatottak száma nem éri el a 120 ezret, és körülbelül
minden második embert vállalkozóként megbízási szerződéssel, vagy
egyéb módon foglalkoztatják.