Csoma Mózes az M1 aktuális csatornán csütörtökön hangsúlyozta: Phenjan tudja, hogy ha elsőként alkalmaznának fegyvert, az a rezsim teljes megsemmisüléséhez vezetne.
Felhívta a figyelmet: szerinte a rakétaindítás hátterénél fontos megemlíteni, hogy november közepén egy észak-koreai katona a demarkációs vonalon átszökött Dél-Koreába, és ez rendkívül kellemetlen volt a rezsimnek. Minden látszat ellenére nagyon pontosan figyelik, hogy miként alakul a megítélésük a világsajtóban.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Ezért szükség volt egy olyan lépésre, amely a rezsim gyengesége, esetleges erjedése helyett Észak-Koreát újból az Egyesült Államokkal szemben keményen fellépni képes hatalomként mutatja be – tette hozzá.
Észak-Korea szerdán bejelentette, hogy sikerrel próbálta ki eddigi „legerősebb” interkontinentális ballisztikus rakétáját, amely képes az Egyesült Államok bármely pontjára csapást mérni. A kommunista rezsim állami médiájában közzétett kormánynyilatkozat szerint a kora hajnalban felbocsátott Hvaszong-15 típusú rakéta röppályája csúcsán 4475 kilométeres magasságot ért el, és 53 perces útja végén az indítás helyétől 950 kilométerre csapódott a tengerbe.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Volt egyszer egy szöuli látogatás
A szakértő november elején azt nyilatkozta, Donald Trump amerikai elnök szöuli látogatásának egyetlen kézzelfogható eredménye, hogy Dél-Korea kifejezte szándékát újabb amerikai fegyverek vásárlására.
Csoma Mózes úgy vélekedett: egyéb eredménye azért nem lett a találkozónak, mert az Egyesült Államok – a klasszikus hidegháborús rendszernek megfelelően – folyamatosan az amerikai-dél-koreai-japán együttműködést szorgalmazza.
Dél-Korea viszont történelmi okokból szkeptikus Japánnal szemben, vagyis egyensúlyoz a saját célkitűzései, a „meglehetősen kiszámíthatatlan amerikai elnök” és az észak-koreai fenyegetés között.
Azóta tovább szigorított Amerika
Az Egyesült Államok kedden újabb észak-koreai és kínai vállalatok ellen hozott szankciókat, az amerikai pénzügyminisztérium által kiadott rendelkezés 13 tengerhajózási és kereskedelemi vállalatot – köztük 4 észak-koreai és 9 kínai céget – sorol fel.
A Steve Mnuchin pénzügyminiszter által aláírt dokumentum szerint a büntető intézkedésekkel sújtott vállalatok több százmillió dolláros forgalmat bonyolítanak le a phenjani kormányzattal.
