Jelentős élélnkülés a piacon
Az ingatlanpiaci tranzakciók számának emelkedésével a lakáscélú hitelezés jelentős élénkülése is tapasztalható az elmúlt években.
Ennek finanszírozásához a bankrendszer hosszabb lejáratú forrásbevonásának egyik eszköze lehet a közvetlen jelzáloglevél-kibocsátás, illetve a jelzálogbankok általi hitelrefinanszírozás, amihez a jelzálogbankok szintén jelzáloglevelek kibocsátása útján teremtik meg a szükséges forrást.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Rendelet
A jelzáloglevél alapú finanszírozást az MNB is fontosnak tartja: a jegybank a bankrendszeri forint eszközök és források közötti lejárati eltérés mérséklése érdekében 2015 júniusában rendeletet alkotott.
A Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM) szabályozó rendelet előírja, hogy a hazai hitelintézetek a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat 2017. április 1-jétől legalább 15 százalékban hosszú lejáratú, stabil, jelzálogfedezetű forint forrásokkal finanszírozzák.
A fenti folyamatok miatt az utóbbi időszakban a jelzáloglevél-piac élénkülése figyelhető meg, két új jelzálogbank is megkezdte tevékenységét és jelentősen nőtt a jelzáloglevél-kibocsátások volumene is: 2016 októbere óta közel 400 milliárd forint jelzáloglevél-kibocsátás valósult meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nettó kibocsátási volumen
A jelzáloglevél-állomány 2016 októbere óta bekövetkezett megugrása után a hitelezés növekedésével és a hosszú hozamok várható csökkenésével tovább nőhet a nettó kibocsátási volumen, amit a JMM-előírás 2018. október 1-jén életbe lépő szigorítása is támogat.
Ennek megfelelően a JMM minimum elvárt szintje 15-ről 20 százalékra emelkedik, így a bankok mérlegen belüli lejárati eltérése tovább mérséklődik, és a várható jelzáloglevél-kibocsátásoknak köszönhetően tovább mélyülhet a jelzáloglevél-piac.
Jelenleg azonban nincs a magyar forint jelzáloglevél-piac állapotát megfelelően tükröző transzparens mutatószám. Egyelőre a régióban sem léteznek a helyi piacon kibocsátott jelzálogleveleket követő indexek, így a BÉT újonnan bevezetett indexei kuriózumnak számítanak ilyen szempontból. Az indexek létrehozása és publikálása illeszkedik az MNB jelzáloglevél-piac mélyítését szolgáló intézkedéseinek sorába.
Három új index
A BÉT az MNB-vel közreműködve, a piaci szereplőkkel való egyeztetés eredményeit is figyelembe véve három új jelzáloglevél-indexet hozott létre: egy teljes megtérülési indexet, a BÉT Jelzáloglevél Total Return Indexet (BMBX Total Return), és két hozamindexet, egy hároméves (BÉT Jelzáloglevél 3 Éves Hozamindex – BMBX Yield 3Y) és egy ötéves (BÉT Jelzáloglevél 5 Éves Hozamindex – BMBX Yield 5Y) futamidejűt.
Az indexkosarak a BÉT-re mindenkor bevezetett fix kamatozású, forintban denominált és a kézikönyvekben meghatározott egyéb speciális előírásoknak megfelelő jelzálogleveleket tartalmazzák. Az indexek a jelzáloglevél-forgalmazók saját számlás tőzsdei árjegyzéseire épülnek.
A kezdetben havi indexértékek közzététele 2017. december 1-jén indul egy 6-12 hónapos megfigyelési időszakkal, aminek során a BÉT és az MNB a piaci szereplők (jelzálogbankok, bankok, befektetési szolgáltatók, intézményi befektetők) visszajelzéseire és a gyakorlati tapasztalatokra építve fejleszti tovább az indexek módszertanát, hogy az minél jobban megfeleljen a piac igényeinek és hogy a későbbiekben az indexek akár hivatalos pénzügyi referenciamutatóként (benchmark) működhessenek.
