Kedd este a font meredek, 1,6 százalékos erősödéssel 1,2770 dolláron járt a londoni piacon, az euróhoz képest pedig 1 százalékkal, 1,20 euró/font közelébe erősödött.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
Jön a hard Brexit
Jonathan Loynes, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai főközgazdásza a piaci mozgást kommentálva hangsúlyozta: ez a jelentős fonterősödés első pillantásra meglepőnek tűnhet, hiszen a választásokon a kormányzó brit Konzervatív Párt parlamenti többsége vélhetőleg nagymértékben kibővül, és ez még könnyebbé teheti a brit kormány számára a kemény Brexit programjának keresztülvitelét. Loynes kiemelte, hogy a kemény Brexit felé tett korábbi kormányzati lépések rendszerint gyengítették a fontot.
A brit politikai szótárban meghonosodott kemény Brexit kifejezés azt a forgatókönyv-változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az Európai Unió egységes belső piacáról is.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Theresa May ezt a célt tűzte ki a Brexit-tárgyalások stratégiáját felvázoló kormányzati Fehér könyvben. A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság azért nem maradhat az EU egységes belső piacának tagja uniós tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.
Hatékonyabb ellenzéket választhatnak
A Capital Economics vezető elemzője szerint azonban a keddi fonterősödés egyik lehetséges magyarázata az a piaci várakozás, hogy a júniusi választásokon várható munkáspárti vereség után távozhat tisztségéből Jeremy Corbyn, a Labour vezetője – akinek gazdaságpolitikai elképzeléseit a piacok nemigen kedvelték -, ugyanakkor megerősödhetnek a Liberális Demokraták, és mindez a jelenleginél hatékonyabb ellenzék létrejöttét jelentheti a kormány Brexit-politikájával szemben.
A Capital Economics főközgazdásza szerint a font reakcióját magyarázhatja pusztán az is, hogy az előrehozott választások meghirdetése megszünteti a Brexittel kapcsolatos bizonytalanságok egyikét, a következő választások ugyanis ennek alapján nem 2020-ban, hanem 2022-ben lesznek. Ez azt jelenti, hogy ha a brit EU-tagság megszűnéséről folyatandó tárgyalásokon a 2019-ben megszabott határidőig nem születik megállapodás, a következő brit választások akkor is jóval a reálisan elképzelhető hosszabbítások után lennének.
Loynes szerint mindemellett a piac abban is bízhat, hogy Theresa May számára a várhatóan jelentősen kibővülő parlamenti hátország pragmatikusabb, középutas Brexit-politikára nyújthat lehetőséget, anélkül, hogy bármelyik ellenzéki párt vagy saját pártjának keményvonalasai részéről szabotázstól kellene tartania.
Lesz ellenszele a fontnak
A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint azonban mindez együtt sem jelenti azt, hogy a font tartósan felfelé ívelő pályára állt. A Brexitből eredő sok más bizonytalanság mellett a ház szerint a font ellen fog hatni a brit és az amerikai monetáris politika széttartó pályája, tekintettel az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve már elkezdődött szigorítási ciklusára.
A Capital Economics várakozása szerint ráadásul a Fed a piac által vártnál gyorsabban emeli majd irányadó kamatát.
A ház mindazonáltal továbbra is azzal számol, hogy a font jövőre erősödni fog, és 2018 végére 1,30 dollár körüli szintekre juthat, mivel a brit gazdaság várhatóan jól viseli majd a Brexit-folyamatot, és ebben a környezetben akkor már a brit monetáris politika szigorítása is napirendre kerülhet.
A Bank of England – a brit jegybank – tavaly augusztusi kamatdöntő ülésen a jelenleg is érvényes 0,25 százalékos történelmi mélypontra csökkentette alapkamatát a több mint hét évig érvényben tartott 0,50 százalékról, amely szintén mélységi rekord volt.
