2024 július 13

Digitális minőségben a régi idők mozijai

A filmalap keddi közleménye szerint évente 15 klasszikus magyar film kockáról kockára történő, teljes körű restaurálását indította el az idén 60 éves filmarchívum.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]

Nagyobb szervettség

Ráduly Györgyöt, az intézmény vezetőjét idézve azt írták, hogy a magyar filmörökség felújítása mostantól tervezetten, éves bontásban, az archívum működésébe beépítve zajlik a filmalap felügyelete alatt, a Magyar Filmlabor szakemberei és neves operatőrök közreműködésével.

A cél az, hogy a legkiemelkedőbb magyar filmek ismét, kiváló képi és hangminőségben a moziban is a közönség elé kerüljenek. Idén lenne 100 éves Fábri Zoltán, ezért a 2017-es program elsősorban az ő életműve köré szerveződik.

Fábri 1955-ben, Törőcsik Mari és Soós Imre főszereplésével forgatott klasszikusa, a Körhinta legteljesebb verzióját három eredeti filmanyagból állították össze az archívum filmtörténész-restaurátorai.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Csak így lehet eredményt elérni

A film régi szépségét csak a most kezdődött digitális restaurálás tudja visszaadni, mert segítségével észrevétlenül javíthatók az eredeti kameranegatív súlyos sérülései, és egytől egyig pótolhatók a hiányzó kockák is. Így a Magyar Filmlabor a film lehető legteljesebb és technikailag legjobb változatát szkennelheti be 4K felbontásban – közölték. 

A Körhinta nemzetközi sikere az 1956-os cannes-i filmfesztiválon indult, ahol Francois Truffaut még a Cahiers du Cinema ifjú filmkritikusaként ezt a filmet tartotta a nagydíjra érdemesnek és Törőcsik Marinak adta volna legjobb női alakítás díját.  Az életmű mellett 2017-ben több nemzetközi díjas alapmű is megújul, köztük a Hannibál tanár úr, az Édes Anna, a Két félidő a pokolban, A Pál utcai fiúk és Az ötödik pecsét.

A felújított Valahol Európában

Az eredeti nitrofilmekből állították össze a restaurátorok a háború után újjászülető magyar filmgyártás első nagy klasszikusa, a Valahol Európában legteljesebb változatát. Radványi Géza 70 évvel ezelőtt forgatott alkotása volt az első világsikert aratott magyar film.

Radványi „regényesített híradónak” hívta a többnyire otthontalan árvagyerekek főszereplésével forgatott, új stílusú filmet, amely a háborús pusztuláson túl azt is ábrázolta, hogyan él tovább a könyörtelenség a gyereklélekben.

A lista többi tagja

Az idei tervben szerepel Kertész Mihály 100 éve forgatott Az utolsó hajnal című alkotása, Enyedi Ildikó Az én XX. századom című, Cannes-ban Arany Kamera-díjat nyert első mozifilmje, Sára Sándor 80 huszár című alkotása és még az idén elkezdődik Szabó István és Makk Károly filmjeinek a teljes körű felújítása is.

A teljes körű, 4K-s felbontású restaurálás mellett, ebben az évben elkezdődött régi magyar közönségfilmek adásminőségű 2K-s felújítása is.