Ez még nem elég
Tizennyolc hónappal a Párizsi Klímaegyezmény elfogadása után, a legsebezhetőbb országokat aggasztja az eddig elért haladás. Remélik, példájuk cselekvésre ösztönzi majd a fejlettebb országokat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A kis csendes-óceáni szigeteket (például a Fidzsi-, a Marshall-, és a Maldív-szigetek), a tengerszint emelkedése fenyegeti, az afrikai országokat (Etiópia, Ruanda) az elsivatagodás veszélyezteti, és a fejlődő országokban (Nepál, Fülöp-szigetek) a szélsőséges éghajlat okoz gondot. Ezek a térségek most egyesültek Climate Vulnerable Forumként (CVF), hogy mindenkit figyelmeztessenek.
A világ minden tájáról érkeztek tárgyalók Németországba, és tíz napon keresztül megbeszéléseket folytattak, hátha előre jutnak valamit a párizsi megállapodás alkalmazásával.
Miközben a nemzetközi közösség elkötelezte magát a globális felmelegedés 1,5 Celsius fokkal való csökkentése mellett, az erőfeszítések még nem mozdították ki a bolygót a drasztikus pályáról.
1 milliárd ember élete a tét
A fórum 48 tagja összesen több mint egymilliárd embert képviselt, akik ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásainak. A CVF végleges nyilatkozatában figyelmeztetett, hogy a történelmi megállapodás végrehajtását nem lehet magától értetődőnek venni, és nem függhet csupán a világ leggazdagabb országainak támogatásától.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„A 2018-as évben ambiciózusabbnak kell lennünk a Párizsi Klímaegyezmény céljainak eléréséhez” – áll a Fórum közös nyilatkozatában.
„Van egy szakadék a jelenlegi felmelegedési pálya és a párizsi megállapodásban meghatározott célkitűzések között” – mondta Lucile Dufour.
Ahhoz, hogy az megállapodás visszaálljon a megbeszélt pályára, az országoktól új nemzeti hozzájárulások kellenek, így át lehetne hidalni a szakadékot az elmélet és a valóság között. A gyakorlat jövőre kezdődik és 2020-ra ér véget.
100 százalék megújuló
A leginkább veszélyeztetett országok már komolyan veszik az éghajlatváltozás kérdését. „Együtt dolgozunk a pénzügyminiszterrel, hogy innovatív módszereket találjunk arra, hogy felgyorsítsuk a 100 százalékos megújuló energiaforrásokra vonatkozó elképzelésinket, valamint hogy csökkentsük a kockázatokat és elősegítsük a szegénység csökkentését” – áll a nyilatkozatban.
„Costa Rica 100 százalékban megújuló energiát termel az év nagy részében. Mi azonban nem állunk meg itt: most a szállítási ágazattal foglalkozunk, és reméljük, hogy még szélesebb körben is exportálhatjuk a megújuló energiát” – mondta William Calvo.
A marokkói COP22-őn a CVF országok a 100 százalékos megújuló energia jövője mellett kötelezték el magukat. „Ezek az országok azt mutatják és bizonyítják, hogy készen állnak vezetni az éghajlatváltozási kérdéseket” – mondta Dufour.
Idén lesz a COP23, amit Bonnban rendeznek meg november 6. és 17. között, és Fidzsi fog elnökölni.
A finanszírozás kérdése
Céljaik elérése érdekében a Fórum arra is felszólította a gazdag országokat, hogy tartsák meg pénzügyi ígéreteiket. A CVF a tőke gyors elosztását követelte a Zöld Éghajlati Alapból, és felszólította a fejlett országokat arra, hogy emlékezzenek a Globális Délnek tett ígéreteikre.
2015-ben a világ gazdag országai ígéretet tettek arra, hogy 2020-ra évente 100 milliárd dollárt tesznek félre a fejlődő országok számára az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.
Az Európai Unió május 18-án bejelentette, hogy 800 millió eurót ad az ACP országoknak (79 afrikai ország, és a karibi és csendes-óceáni államok csoportja). AZ összeg felét az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánják.
