Rendkívüli Hírek:

2024 február 27

Elszállt az infláció Egyiptomban

Harminchárom éves csúcs

Júliusban 33 százalék volt az éves infláció Egyiptomban, a júniusi 29,8 százalék után. A júliusi adat 1986 júniusa óta a legmagasabb egyiptomi inflációt jelenti. A kiugró infláció oka az, hogy nagyjából duplájára emelték az üzemanyagárakat Egyiptomban június végén, amivel teljesítették a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 12 milliárd dolláros hitelmegállapodás egyik feltételét.

Már a második alkalommal emelték az üzemanyagárakat azóta, hogy az IMF-fel kötött alku részeként az egyiptomi központi bank tavaly novemberben 48 százalékkal leértékelte a nemzeti fizetőeszközt, az egyiptomi fontot, és áttért az árfolyam lebegtetésének politikájára.

Június végén a 92-es oktánszámú benzin literenkénti árát több mint 40 százalékkal, 3,5 egyiptomi fontról 5 egyiptomi fontra, a leggyakrabban használt üzemanyagok, a gázolaj és a 80-as oktánszámú benzin literenkénti árát pedig több mint 50 százalékkal, 3,65 egyiptomi fontra vitték fel. A kormány reformprogramot fogadott el tavaly, hogy újjáélessze a gazdaságot.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az ellene hozott intézkedések

Az IMF-fel kötött, a költségvetési deficit lefaragását, a gazdasági növekedés felgyorsítását és a devizapiaci helyzet javítását célzó hároméves megállapodás részeként a kairói vezetés vállalta egyebek között, hogy csökkenti a szubvenciókat, emeli az adókat és lazítja a tőkemozgás fölötti ellenőrzést.

A valutaalap tavaly novemberben első részletként 2,75 milliárd dollár azonnali átutalását engedélyezte, a következő, 1,25 milliárd dolláros részletet július második felében kapta meg Egyiptom.

Kormányzati tisztségviselők korábban hangsúlyozták, hogy a költségvetési kiadások csökkentése elősegíti a Hoszni Mubarak elnököt megbuktató 2011-es felkelés után nehéz helyzetbe került gazdaság újjáépítését.

Kockázatosak a megszorítások

A rövid távú megszorító intézkedéseknek köszönhetően felszabaduló forrásokat infrastrukturális beruházásokra fordítják, ezáltal vonzóbbá válhat az ország a külföldi befektetők számára, a külföldi beruházások pedig munkahelyeket teremthetnek és fokozhatják a gazdasági növekedést.

A megszorítások azonban súlyos politikai kockázatokat jelentenek Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnöknek, akinek társadalmi támogatottságát csökkenti a magas infláció és a két lakatlan vörös-tengeri sziget Szaúd-Arábiának való átadásáról júniusban kötött megállapodás.