A KSH pénteken kiadott első becslése szerint a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva az első negyedévi 3,5 és a második negyedévi 2,7 százalék után.
Meglesz a 3 százalék?
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének kommentárja szerint az adat kissé elmarad a 2,5 százalékos várakozásuktól. Mivel első becslésről van szó, ezért nem lehet részletesen látni, mi hajtotta előre, és mi fogta vissza a gazdaságot. Azzal számolni lehetett ugyanakkor, hogy a szolgáltató szektorok jól szerepelnek, a mezőgazdaság és az építőipar azonban gyengébben teljesíthetett – írta.
Az elemző szerint a 2,3 százalékos növekedés miatt kétséges, hogy 2015-ben elérhető-e a 3 százalékos növekedés. Németh Dávid szerint az utolsó negyedévben javulhat a helyzet, a harmadik negyedévesnél nagyobb növekedés várható, 2015-ben pedig 2,5-3 százalék lehet a növekedés.
Kitért arra, hogy több európai és régiós országban gyorsulás vagy stagnálás volt a harmadik negyedévben, és például Románia, Szlovákia valamint Csehország gazdasága is ” jóval tempósabban bővült” a magyarnál.
Ebből kamatvágás is lehet
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői kommentárjukban kifejtették, hogy elmaradt a várakozásoktól a harmadik negyedéves GDP-adat. Vélhetően folytatódott a beruházások csökkenése, vagyis a tavalyi évhez képest kevesebb beruházás indult a magyar gazdaságban, ami érdemben visszafoghatta a növekedés mértékét.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az Erste elemzői kitértek arra is, hogy régiós összehasonlításban nemcsak leszorult a dobogóról Magyarország, hanem sereghajtóvá vált, hiszen Szlovákia és Románia gazdasága 3,6-3,6 százalékkal, Csehországé pedig 4,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. Az eurózóna fejlett gazdaságainak növekedési ütemét viszont továbbra is meghaladta a magyar, de a különbség csökkent. Így a nyugat-európai országokhoz való felzárkózás üteme érdemben lassult – hívja fel a figyelmet Barczel Vivien és Ürmössy Gergely.
Az elemzők továbbra is fenntartják 2,8 százalékos növekedési várakozásukat 2015-re és a 2,4 százalékos előrejelzésüket 2016-ra, azonban látnak lefelé mutató kockázatokat. Ha a negyedik negyedév is negatív meglepetést hoz, akkor a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa jövőre úgy dönthet, hogy újra kamatcsökkentő ciklusba kezd annak érdekében, hogy támogassa a GDP növekedést – vélekednek.
Folytatódhat a lassulás
A CIB Bank elemzői kommentárja szerint az első két negyedévhez képest a vártnak megfelelően folytatódott a fokozatos lassulás, az eredmény kissé elmarad a 2,5 százalékos piaci várakozástól. Ugyanakkor a negyedéves növekedési ütem nem változott. Várakozásuk szerint az éves átlagos GDP-növekedés 2,7-2,8 százalék közelében lehet a tavalyi 3,7 százalék után, amit 2016-ban további lassulás követhet – írták. A növekedés fő motorja az elmúlt negyedévben is az autóipari export volt, de jelentős volt a kereskedelem és a vendéglátás hozzájárulása is.
A mezőgazdaság és az építőipar lehet a ludas
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette, hogy a harmadik negyedévi lassulás után, részben bázishatások miatt, újra gyorsulhat a növekedés az utolsó negyedévben és közelebb kerülhet a 3 százalékos ütemhez. Az idei növekedési előrejelzésüket a beérkező részletes adatok függvényében 3,1 százalékról kismértékben 3 százalék alá módosíthatják – jelezte.
Az elemző szerint a termelési oldalon az előző negyedévekhez hasonlóan nagy visszaesést mutatott a mezőgazdaság kibocsátása, visszaesett az építőipari termelés, míg lassult az ipari termelés növekedése.
A szolgáltatások területén továbbra is kedvező teljesítményt nyújthatott a kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, infokommunikáció, szállítás, míg a menekültválság miatt gyorsulhatott a közigazgatás-védelem ágazat növekedésének üteme. A felhasználások területén a nettó export hozzájárulása kisebb mértékű lehetett az import megugrása miatt, ami azonban a belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások élénkülésére utal – vélekedett.
Suppan Gergely közölte, jövőre a 2007-2014-es EU források kifutása miatt továbbra is 2,5 százalékos növekedést várnak, a beruházások várt visszaesését a fogyasztás élénkülése ellensúlyozhatja. A magyarországi növekedés elmarad a 4,3 százalékos cseh, a 3,6 százalékos román és szlovák, valamint a várhatóan 3 százalék feletti lengyel növekedéstől, azonban az európai és euróövezeti átlaghoz, valamint a fejlettebb európai országokhoz képest folytatódik a felzárkózás – írta.
Így értékelik a minisztériumban
Balogh László helyettes államtitkár szerint nem teljesen meglepetés a gazdasági növekedés lassulása, a konvergenciaprogramban jövő évre 2,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizáltak, a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig a növekedést ösztönző intézkedések bevezetésére készül.
Balogh László rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság teljesítményére hatással volt, hogy az idén 41 olyan hőségnap volt, amikor az átlaghőmérséklet 30 fog felett alakult, illetve 2014-ben az agráriumnak rekordtermése volt.
Ösztönöznék a növekedést
A helyettes államtitkár a tervbe vett növekedést ösztönző intézkedések között említette az átfogó lakásprogram előkészítését, amelyet a közeljövőben tárgyal a kormány, továbbá az európai uniós pályázatok elbírálásának, a támogatások kifizetésének gyorsítását, a rugalmasabb munkaerő-piaci környezet kialakítását, a hitelaktivitás emelését.
A készülő lakásprogrammal kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta: az több lesz, mint a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), az élénkülő lakáspiac, az épített lakások alacsony száma miatt a program az új építésű lakásokat és a használt lakások felújítását egyaránt megcélozza, és a családok támogatásának némi bővítését is jelentheti.
Stabil a növekedés
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte, hogy 2013 eleje óta növekedési pályán van az ország, a GDP szerkezete továbbra is kedvezőnek és stabilnak mondható, a bővülés továbbra is meghaladja az uniós átlagot, az emelkedés változatlanul nem az eladósodásra épül.
Az eddigi tényszámok megerősítik, hogy a külső környezetben jelentkező negatív kockázatok, mint a migrációs helyzet, a Volkswagen-botrány, valamint a kínai gazdaság lassulása, egyelőre nem voltak érdemi hatással a hazai folyamatokra – írja közleményében az NGM.
