Eltökélt a kormány az adósságráta csökkentésében
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, a GDP-hez mérten 2 százalékos deficitcél tartható jövőre, és mutatja, hogy a kormány eltökélt az adósságráta csökkentésében, amelyre az emelkedő adóbevételek adják a fedezetet, mint az általános forgalmi adó (áfa), a személyi jövedelemadó (szja) és a társadalombiztosítási hozzájárulás.
Az emelkedő adóbevételek és az adósságráta csökkentése mellett is van lehetőség ugyanakkor arra, hogy a kormány növelje kiadásait, vagy csökkentsen bizonyos adónemeket, mint a hús áfája – tette hozzá.
Az elemző elmondta, szerinte jobb is, hogy a 2016. évi költségvetési terv nem felel meg az adósságképletnek, mivel a jelenleg érvényben lévő képlet nagyon felerősíti a gazdasági ciklus hatásait, rosszul reagál bizonyos sokkokra, ezért fontos, hogy azt eltöröljék és helyettesítsék, vagy teljesen átírják.
Bizalomromboló lehet, ha váloztatnak a fő számokon
Ürmössy Gergely, az Erste Bank Hungary elemzője pozitív fejleménynek tartja, hogy az idei költségvetéshez képest nagyságrenddel csökkennek a 2016. évi fő számok, a kiadási oldal több mint 600 milliárd forinttal, a bevételi több mint 500 milliárd forinttal kevesebb az idei előirányzatnál.
Hozzáfűzte, hogy amennyiben később, az őszi tervezési időszakban a kormány mégis változtat a főszámokon, akkor inkább bizalomromboló hatása lesz a korai költségvetési tervezésnek.
Jöhet még egy rezsicsökkentés
A kormány által jövőre várt 1,6 százalékos inflációt az elemző túl alacsonynak tartja, az elemzői várakozások átlaga közel van a 3 százalékhoz. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, elképzelhető, hogy várhatók olyan intézkedések – például újabb rezsicsökkentés -, amelyek az inflációt továbbra is a jelenlegi alacsony szinten tartják majd.
Nem vették számításba a pénzromlást
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője alapvetően az elemzői konszenzussal összhangban lévőnek nevezte a makrogazdasági pályát, amelyre a 2016-os büdzsé épül. Aláhúzva, hogy mély elemzésre még nem volt idő, a 2,5 százalékos GDP előrejelzést és az 1,6 százalékos inflációs tervet is teljesíthetőnek nevezte, megjegyezve, hogy az utóbbi évektől eltérően a kormányzat nem becsülte felül a várható pénzromlást.
A költségvetés szerinte arra épít, hogy ösztönözve a lakossági fogyasztást igyekszik fenntartani a gazdasági növekedés ütemét, amelynek idei fő ösztönzői az uniós pénzek dömpingje és a kormányzati kiadások is csak mérsékeltebbek lehetnek az elkövetkező évben.
Nem lesznek hatalmas reformok
„Látszik, hogy a költségvetési fegyelmen nem lazít a kormányzat” – tette hozzá, megjegyezve, hogy az adócsökkentések fedezetét elsősorban a kamatkiadások csökkenése adja, az elsődleges egyenleg szinte változatlan. A tervezett 2 százalékos hiánycél is teljesíthető. Ugyanakkor hiányolta, hogy a költségvetésben nem jelennek meg nagyléptékű szerkezeti reformok. Ilyen lehetett volna szerinte az oktatás, illetve az egészségügy kiadásainak jelentős emelése, az egyéb kiadások terhére.
