Az állami megbízásból az orosz mezőgazdaság fejlesztését szolgáló legkorszerűbb technológiákat, valamint vetőmagokat és tenyészállatokat is vásárló cég vezetője elmondta, hogy a 2016-ig szóló orosz állami költségvetési és gazdaságfejlesztési program az állattenyésztés lehető legnagyobb mértékű fejlesztését tűzte célul. Ennek megfelelően az idén 10 milliárd rubellel (mintegy 70 milliárd forint) emelik a Roszagrolízing 78,8 milliárd rubeles alaptőkéjét. Az idén 84 milliárd rubelt költenek az állami beszerzésekre.
Kiváló minőséget, jó áron
Valerij Nazarov elmondta, hogy nincs elég tenyészállat Oroszországban, és azt javasolta, hozzanak létre közös orosz-magyar munkacsoportot, amely kidolgozza a kulcsrakész szarvasmarha tenyészállat-telepek megvalósítási tervét. Hozzátette, hogy kiváló minőséget szeretnének kapni a lehető legkedvezőbb áron.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tárgyalást követően az MTI-nek elmondta: „minthogy Magyarország vetőmag-termesztésben Európában a harmadik helyet foglalja el, és világviszonylatban is az első tíz között van vetőmageladásban, valamint megbízható állattartási technológiákkal és tenyészállatokkal van jelen a piacon, itt akarunk növekedést elérni”. Tavaly 10 millió euró, tehát mintegy 3 milliárd forint értékben mintegy 25 ezer szarvasmarhát szállítottak ki magyar vállalkozások Oroszországba – tette hozzá.
Szarvasmarha, kecske, hal, vetőmag – ez kell az oroszoknak
A miniszter beszámolt arról, hogy a Roszagrolízing cégnél folytatott megbeszélésen kiderült, a szarvasmarha-állomány fejlesztése mellett komoly lehetőség nyílik az oroszországi kecsketenyésztési tervekben való részvételre, valamint a halastavi gazdálkodásban való együttműködésre. A tárca további nagy lehetőségeket lát a vetőmag-termesztési kooperációban, hiszen tavaly csak a magyar kukoricavetőmag-export Oroszországba 23 millió eurós, azaz több mint 6 milliárd forintos nagyságrendű volt.
