A 2016-os évben összesen 3.163 db ingatlan került külföldi tulajdonba. Ezek legtöbbje ház és lakás. A top három külföldi nemzetiségű tulajdonos: kínai, orosz és ukrán állampolgárok. Tavaly 1.213 db ingatlant vásároltak kínaiak, 446 db ingatlant oroszok, és 231 db ingatlan ukrán állampolgárok – derül ki a kormany.hu adatbázisából. A külföldi vásárlók egy része hitelt is felvett a tranzakció során, igaz, ez a lehetőség még nem kifejezetten népszerű.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
Hitelfelvétel külföldiként?
„A legtöbb magyarországi pénzintézetnél nincs akadálya a hitelfelvételnek külföldiek számára, de természetesen nem ugyanaz az ügymenet, mint hazai ügyfelek esetében. Az sem mindegy, hogy mely ország állampolgáráról van szó. A hitelfelvételnél az állampolgárság egy fontos szempont, de ennél is fontosabb, hogy a külföldi ügyfél devizakülföldinek, vagy devizabelföldinek számít-e” – mondta Vincze Krisztián, a GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője.
A két fogalom közti különbség könnyen meghatározható: devizabelföldinek számít az a személy, aki rendelkezik magyar hatóság által kiállított személyazonosító okmányokkal. Számukra sokkal több lehetőség kínálkozik, mint azok számára, akik devizakülföldinek számítanak, tehát nem rendelkeznek magyar okmányokkal.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Emellett fontos kérdés, hogy az állampolgárság mellett a rendszeres jövedelme honnan származik. Ha magyar jövedelemmel rendelkezik egy külföldi állampolgár, akkor már ő is számos lehetőség közül választhat, hasonlóan a magyar állampolgárságú kérelmezőkhöz.
Persze vannak olyan kérelmezők, akik külföldi állampolgárok, nem Magyarországon élnek, és nem is itt dolgoznak, pusztán befektetési céllal szeretnének ingatlan vásárolni. Nekik is vannak lehetőségeik, bár ez a banki kínálat elég szűk. Ennek ellenére nagyságrendileg az ingatlan értékének 60-70%-ban számíthatnak banki finanszírozásra.
Még támogatás is járhat
A GDN szakértője kiemelte, hogy az állami támogatás elnyerési sem kizárt a külföldiek számára. Önmagában ugyanis nem kizárólag az állampolgárságot vizsgálják a támogatás jogalapjaként, hanem azt is, hogy milyen címen tartózkodik az illető Magyarországon, mely országba adózik, van-e magyar adóazonosító jele. Alapvetően ugyanúgy jogosult lehet, ha bizonyos kritériumok együttesen megvannak.
„Sokan gondolják, hogy külföldiként bonyolultabb adminisztrációra számíthatnak, és ez lassíthatja a hitelügyintézést. Viszont ez napjainkban már nem feltétlenül van így. Ma már a pénzintézetek többsége már nem vár el fordítást a dokumentumokról, ezzel jelentősen csökkentve az adminisztrációs költségeket. Sőt angol, vagy német nyelvű dokumentumok esetén gyakran semmilyen fordításra nincs szükség. Persze ebben is van eltérés a bankok között, de egy felkészült hitelközvetítő szakember segít eligazodni az ügyfeleknek” – tudtuk meg Vincze Krisztiántól.
