2024 április 20

Egy jó önéletrajzzal borítékolható a siker

A munkáltatók többsége a modern kinézetű, átlátható szerkezetű, ugyanakkor a lényegretörően, tömören fogalmazó önéletrajzokat részesíti előnyben. 

De hogy is nézzen ki pontosan egy korszerű CV, és milyen konkrét dolgokat írjunk bele ahhoz, hogy növeljük az esélyeinket? Cikksorozatunk második részében ezekre keressük a válaszokat.

A külcsín megnyer, a tartalom megtart

Ha nem tudjuk pontosan, hogyan is álljunk neki egy önéletrajz megszerkesztésének, nyugodtan hívjuk segítségül az online szerkesztőprogramokat vagy a letölthető sablonokat.

A szerkesztőprogram azért jó, mert végigvezet minket a CV összeállításának folyamatán, sőt, még tippeket is ad az egyes részek kitöltéséhez, így biztosan nem marad ki semmi fontos.

Manapság azonban nem csak a letisztult megjelenést, de a pályázat személyre szabottságát is plusz ponttal jutalmazzák a munkáltatók, főként a kreativitást és egyedi ötleteket igénylő állások (reklámszakember, dizájner, grafikus pozíciók) kapcsán. Pont erre a célra találták ki a CV-sablonokat, amelyekkel színesebbé, izgalmasabbá tehetjük az egyszerű dokumentumot, ezáltal pedig kicsit többet mutathatunk meg a személyiségünkből is. 

Ezzel a megoldással könnyebben variáljuk az elrendezést is, ami különösen fontos, ha egy speciális, rengeteg készséget és tapasztalatot igénylő pozíciót pályázunk meg. A szerkesztőprogramokból ismert alapfelépítés ugyanis így néz ki: személyes adatok, szakmai tapasztalat, tanulmányok, készségek (nyelvtudás; kommunikációs, szervezési és vezetői készségek; számítógép- és programismeretek, és így tovább). 

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Viszont ha egy olyan állásra jelentkezünk, amely feltételeinek megfelelünk ugyan, de ez a tapasztalatunkból vagy a tanulmányainkból nem derül ki, akkor nem érdemes a végére hagyni a készségek felsorolását. 

Tegyük fel, hogy a pályázó 3 éve irodavezetőként dolgozik egy cégnél, ahol napi szinten intézi a telefonokat és az e-maileket magyar és angol nyelven egyaránt. Mi derül ki ebből? Az, hogy a jelentkező valószínűleg megbízható, jó kommunikációs és szervezői készségekkel rendelkezik, valamint aktívan használja az angol nyelvet, szóban és írásban egyaránt.

De ha egy referenciával rendelkező, az Adobe programcsaládot magabiztosan használó grafikust keresnek, akkor nem a fentebb említett készségeket kell hangsúlyozni elsőként, hanem azt, hogy a jelölt a szabadidejében plakátokat, szórólapokat készít az egyik ismerőse vállalkozásának, és álmából felébresztve is eszébe jutna egy jó ötlet, amit a kávé kortyolgatása közben, félig csukott szemmel össze is kattintgat egy óra alatt.

Ha ennek tisztázása után kiderül, hogy egyébként jól tudunk kommunikálni az ügyfelekkel, és az angol nyelv sem teljesen idegen nekünk, az plusz pont lehet. De ha a lényegi részeket csak a CV utolsó részében mutatjuk be, nem biztos, hogy a hirdető eljut odáig.

Nyilván túlreklámozni azért nem kell magunkat. A lényeg, hogy mindig azokat a készségeket mutassuk be az önéletrajzunk elején, amelyek az adott pozíció betöltéséhez a legfontosabbak! A CV-sablonokban ezek kedvünkre variálhatóak, a felesleges blokkokat pedig egyszerűen csak töröljük ki!

Fontos továbbá, hogy ha a szakmai tapasztalatra helyezzük a hangsúlyt, akkor ne csak a cégnevet és az ott betöltött pozíciót jelöljük meg, hanem írjunk az elért eredményeinkről is, amelyekre büszkék vagyunk, legyen szó akár egy nagy ügyfél vagy szponzor megcsípéséről, akár egy jelentősebb szintlépésről a karrierünk során.

Mit írjunk és hogyan?

Az első és legfontosabb “alapszabály”, hogy a tanulmányainkat mindig fordított sorrendben rögzítsük az önéletrajzunkban, így a legfrissebb, adott esetben a legmagasabb szintű végzettségünk kerül az első helyre. 

Ugyanezt a módot ajánlott választani a munkatapasztalataink listázásánál is, így a legutóbbi vagy az éppen folyamatban lévő munkánkat látja majd először HR munkatárs és a munkáltató.

Tartsuk szem előtt, hogy egyes pozíciókra akár többtíz jelentkezés is beérkezik, így érdemes a rövid lényegretörő megfogalmazásra törekedni! Az első rostán ugyanis nagyobb eséllyel megy át a pályázati anyagunk, ha nem kell bogarászni benne az információkat, hanem egy gyors átnézés is elég ahhoz, hogy képet alkossanak a képességeinkről. 

Hiszen a legtöbb esetben nem olvassák el pontról pontra mind a 42 jelölt önéletrajzát, inkább a kulcsszavakra fókuszálnak: ha például a meghirdetett munka ellátásához elengedhetetlen a jó kommunikációs és problémamegoldó készség, illetve elvárás a kreatív gondolkodás, a precizitás vagy a terhelhetőség, akkor ezeket a jelzőket biztosan keresni fogják a pályázatunkban. A CV-ben tehát célszerű az elvárásokra fókuszálni, bővebb bemutatkozásra pedig lehetőségünk nyílik majd a motivációs levélben, esetleg egy telefonos vagy személyes interjú során.

Hogy állunk a nyelvekkel?

Ha az álláshirdetésben kritériumként jelölik meg a nyelvtudást, akkor semmiképpen se hagyjuk ki az önéletrajzunkból! Itt azonban általában nem a nyelvvizsga megléte a fontos (hacsak nincs ez is külön kikötve), hanem az elvárt szintű aktív nyelvtudás.

Ha egy bizonyos ideje nem használjuk a nyelvet, és emiatt kicsit döcögősebben megy a szóbeli kommunikáció, az még nem feltétlenül kizáró ok, hiszen egy kis gyakorlással hamar visszahozható a passzív tudás. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy egy telefonos beszélgetés vagy az állásinterjú során tesztelni fogják a nyelvtudást, így ha bizonytalanok vagyunk, érdemes gyakorolni előtte.

Viszont nem csak az idegen nyelvekre kell odafigyelni: az sem mindegy, hogy az anyanyelvünket hogyan használjuk! Ha helyesírási hibák szerepelnek az önéletrajzban, az egyértelműen csökkenti az esélyeinket. Egy-egy elütés még belefér, bár a precizitást kiemelt elvárásként feltüntetett hirdetések esetén még ez is kiejthet minket a mezőnyből. Ha biztosra akarunk menni, érdemes a beküldés előtt átolvastatni valakivel a pályázati anyagunkat, egy “külső szem” ugyanis könnyebben kiszúrja az esetleges félregépeléseket.

Mire jó a fotó?

Az álláshirdetések többségét ezzel a mondattal zárják: Fényképes önéletrajzát az alábbi e-mailcímre várjuk. De miért is olyan fontos, hogy fényképes legyen az az önéletrajz?

A szakértők nagy része új véli, hogy egy jó képpel megnövelhetjük az esélyünket egy állás megpályázása során. A LinkedIn-en végzett kutatásból például az derült ki, hogy a látogatók több mint 90 százaléka a fotót nézi meg elsőként egy adatlapon. 

Ez nem lehet véletlen: az önéletrajzunkhoz csatolt fénykép többet elárul rólunk egy HR szakembernek, mint gondolnánk. A hajviseletünk, a ruhánk, sőt, még az arckifejezésünk is kialakít egy bizonyos benyomást a kép nézőjében, így manapság már az sem ritka, hogy a pályázó egy profi fotósra bízza a CV-fotó elkészítését.

Természetesen a nem stúdió környezetben készített fényképpel is labdába rúghatunk, ha betartunk néhány alapszabályt. Ajánlott például egy semleges háttér előtt fotózkodni, hogy ne vonja el semmi a figyelmet a jelentkező arcáról. Törekedjünk az üzleties öltözetre, és próbáljunk meg nem ijedt vagy unott arcot vágni! Egy őszinte, magabiztos mosoly növelheti a szimpátiát a munkáltatóban, az erőltetett gesztusok viszont ronthatják az esélyeinket.

Ha viszont nincs aktuális, a célnak megfelelő fotónk, és nem is tudunk megkérni senkit, hogy készítsen rólunk egyet, akkor kép nélkül is megpróbálhatunk versenybe szállni. A nyaralási fotót viszont inkább ne használjuk ilyenkor, mert komolytalannak tüntethet fel minket, ha a pályázathoz csatolt fényképen napszemüveget viselünk, vagy látszik a háttérben a homokos tengerpart a turisták sokaságával.

Vegyük komolyan!

Azonban nem csak a szelfit vagy a nyári pózolós, koktélozós képet jobb kihagyni. A viccesnek gondolt e-mailcím, vagy a több hónappal korábbi dátum a pályázati anyag végén szintén negatív képet tükröz rólunk, ezért ezekre sem árt odafigyelni.

A jelentkezés előtt mindenképpen ellenőrizzük a levél tárgyát, nehogy egy korábban megpályázott pozíció megjelölésével küldjük el a pályázatunkat! 

Ha pedig már az idejét sem tudjuk, mikor frissítettük utoljára a CV-nket, érdemes az elküldés előtt egy alapos ráncfelvarrást végezni rajta. Amúgy sem árt, ha minden egyes pozíciót (még ha azonos is a munkakör) külön kezelünk és az adott elvárásokhoz szabjuk át az önéletrajzunk felépítését és tartalmát. Ha jól csináljuk, sokkal nagyobb eséllyel szállhatunk ringbe álmaink állásáért.

A cikksorozat következő részében a fizetési igény megjelöléséhez, valamint a sikeres bértárgyaláshoz adunk tippeket. Addig is eredményes keresgélést kívánunk mindenkinek!

Olvasd el a sorozat első részét is! – Új állás után keresgélünk? Ezekre figyeljünk!
Vannak olyan szempontok, amelyeket mindenképpen érdemes figyelembe venni, ha a következő munkahelyünkre vadászunk. Mutatjuk!