A dollár 1 rubel 21 kopejkával 53,72 rubelre drágult hétfő délután a moszkvai tőzsde devizakereskedésében, így a rubel árfolyama ismét a rekordmélység felé közelít, míg az orosz államkötvények hozamai új ötéves csúcsra emelkedtek, mert növekszik a nyugtalanság amiatt, hogy Moszkva esetleg nem lesz képes megbirkózni gazdasági nehézségeivel az olajárak csökkenése és az ukrán válság miatt kivetett nyugati szankciók kettős szorításában.
Elsődleges a rubel stabilizálása
Az orosz jegybank csütörtökön ülésezik. Bár nemzetközi tartalékai még mindig elég magasak – november végén az arany- és devizatartalék 420,5 milliárd dollárra rúgott -, elemzők arra számítanak, hogy kamatemeléssel próbálja megállítani a további árfolyamgyengülést. A rubel év eleje óta értének 40 százalékát veszítette el.
Heves hullámok a devizapiacokon
Más feltörekvő országok devizái szintén gyengültek a dollárhoz viszonyítva, miután a pénteken közölt erős amerikai foglalkoztatottsági adatok nyomán felerősödtek az amerikai kamatemelési várakozások. A találgatásokra legérzékenyebben reagáló devizák egyike, a török líra árfolyama 2,2145 dollárra csökkent, míg a dél-afrikai rand jegyzése hatéves mélységbe zuhant, mivel a helyzetet tovább súlyosbították a folyó fizetési mérleg vártnál rosszabb adatai.
A nyersolaj árának csökkenését megszenvedik a kitermelő országok. A nigériai naira árfolyama újabb több mint 2 százalékkal gyengült, egy dollárért már 184,2 nairát kértek, ami kívül esik a jegybank által novemberben meghatározott 160-176 nairás célsávon. Külföldi tartalékainak apadását akadályozandó a nigériai jegybank a célsáv meghatározása előtt 8 százalékkal értékelte le a nemzeti valutát. Szaúd-Arábiában az irányadó tőzsdeindex már a negyedik egymást követő kereskedési napon csökkent.
Pjotr Matyisz, a Rabobank feltörekvő piaci elemzője úgy véli, hogy a jegybank 9,5 százalékról 12 százalékra emelheti irányadó kamatát, az egyhetes minimális aukciós repokamatot. „Elsődleges fontosságú feladat a rubel stabilizálása, így ha meg akarnak előzni egy teljes körű pénzügyi válságot, agresszívabban kell cselekedniük” – mondta az elemző.
Bárhogy döntsön a központi bank, így vagy úgy mindenképpen kárt okoz a gazdaságnak, amely már így is a recesszió szélén imbolyog a számos vállalatra és bankra kivetett nyugati szankciók hatására.
Nem lesz gyors és könnyű az út
Szergej Rjabkov pénzügyminiszter-helyettes hétfőn egy parlamenti meghallgatáson kijelentette: Moszkva nem ismeri el a büntetőintézkedések legitimitását és nem akar tárgyalásokba bocsátkozni a szankciók feloldásának feltételeiről. Hangsúlyozta, hogy nem lesz sem könnyű, sem gyors az út a szankciók megszüntetéséig.
