Az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács tagja a Pénzügyi Szemle online kiadásában kedden megjelent interjúban kifejtette: az adósságszabály szempontjából a jövő évi költségvetési javaslatban, illetve annak mai állapota szerint van tartalék, ami fontos lehet a 2013-as kockázatok kezelése miatt. Minden más tényezőt változatlannak feltételezve, 1.038,1 milliárd forintos deficit mellett is teljesül az adósság-előírás, az, hogy az államadósság-mutató csökkenjen. Ennek alapján a hiány 360,8 milliárd forinttal magasabb lehetne, mint a tervezett. (Az adósságszabály szerint az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság csökkentését tartalmazza. E szabály betartása fölött a Költségvetési Tanács őrködik, amely akkor élhet vétójogával, ha nem látja biztosítottnak az államadósság-szabály betartását.)

Az elnök kiemelten fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy ez a 360 milliárdos hiánynövekedés a deficitet a GDP 3,4 százalékra növelné, ami a maastrichti kritérium teljesülését nem biztosítaná. 2013-ban tehát még nem az adósságszabály teljesülése, hanem a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének szándéka a szigorúbb feltétel a költségvetési tervezésben. Természetesen Magyarország saját jól felfogott érdeke is az, hogy ne térjen le a költségvetési hiány mérséklésének útjáról, de azt látni kell, hogy a Költségvetési Tanács hatókörébe tartozó adósságszabály szempontjából létezik ez a tartalék – mondta.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni Domokos László szerint, hogy az államadósság-mutatókban most meglévő tartalék jövőre elfogyhat. Ez arra figyelmeztet, hogy újra kell gondolni a költségvetési tartalékok kérdését. Mindenképp szükséges az évközi tartalékok megemelése, hiszen a Stabilitási törvény előírja az államadósság-szabály betarthatóságának kontrollját a féléves adatok alapján és a költségvetés módosítását, ha a szabály betartása veszélyben van. Következésképpen egy kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezetben a költségvetés teljes átírása csak akkor kerülhető el, ha a költségvetési törvényjavaslat, majd maga a törvény e helyzetek kezelésére megfelelő tartalékokat irányoz elő – mondta.

A fenntartható adósságcsökkentéshez kiszámíthatóbb költségvetési tervezést javasolt, és megjegyezte: a feladat alapú tervezés mellé a „keretkorlátú” gazdálkodást kell előtérbe helyezni. „Meggyőződésem, hogy a kiadási oldalon csak látszólag lehet tetszőlegesen csökkenteni az előirányzatokat, valójában megtakarítást csak a hatékonyság növelésével lehet elérni” – tette hozzá.

Kézenfekvőnek nevezte a korszerű vezetési módszerek költségvetési környezetre való adaptálását is, például az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kihasználatlan épületek közös hasznosítását, a vagyongazdálkodás megújítását.