Egy friss kutatás arra mutat rá, hogy a magyar diákok 35 százaléka dolgozik tanulmányai mellett, legerősebb motivációjuk a pénzkereset mellett pedig a választott szakmával kapcsolatos tapasztalat- és gyakorlatszerzés, úgy gondolják, hogy ez hasznos lehet a későbbi munkaadók számára.
„Ma már inkább a tapasztalat a döntő, nem feltétlenül az ezt igazoló végzettség. A cégek szeretik maguk betanítani a kezdő kollégákat, a motiváció, a tanulásra való képesség mellett előny, ha egy munkavállalónak hasonló területen szerzett tapasztalata van” – mutat rá Török László, az évente 7000 diák kiközvetítésében segédkező, országos lefedettségű Job Force Iskolaszövetkezet vezetője.
„Másfél éve egyre jobban érzékelhető, hogy a diákok előszeretettel keresnek érdeklődési körüknek megfelelő munkát, így a diákmunka révén akár a szakmaváltás sem ritka. Tanulnak egy bizonyos szakon, közben elmennek más területre dolgozni, és végül az új szakma mellé teszik inkább a voksukat” – teszi hozzá Török László.
A diákok legszívesebben irodai környezetben vállalnak munkát, de népszerűek a hostess munkák, a promóciós tevékenységek és a tolmács állások is. Nyáron keresettek még a strandokon, fürdőkben végezhető feladatok, a fesztiválokhoz kapcsolódó munkakörök, és nem utolsó sorban a nyári mezőgazdasági munkák.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Változtak a munkavállalás szabályai
Bár úgy tűnik, egyre elterjedtebb az iskola melletti tanulás, nemrég egy iskolaszövetkezet fizetésképtelenné vált, ami miatt több száz diákmunkás nem kapta meg a fizetését. Az elkeseredett diákok egy része a következő havi műszakjaikat nem vette fel, ami az iskolaszövetkezeten keresztül alkalmazó cégeknek jelentős problémát okozott. A Job Force Iskolaszövetkezet szerint éppen ezért a szövetkezet megbízhatósága és stabilitása mellett ugyanolyan fontos az is, hogy korrekt módon bánjanak a diákokkal és az ügyfelekkel. Ugyanis egy-egy hasonló eset megpecsételheti a szövetkezetek és a diákok kapcsolatát.
A munkát vállaló diákoknak nem árt tisztában lenniük a munkavállalás szabályaival is. Egy nemrég életbe lépő rendelet értelmében a diákmunkát ugyanis már nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Szövetkezeti Törvény szabályozza, a diákok ezentúl nem munkaviszony, hanem tagsági közreműködés keretében végeznek feladatellátást. Nyári szünetben iskolaszövetkezetben csak 15 év felett lehet jelentkezni, és 18 év alatt minden esetben írásbeli szülői hozzájárulás szükséges.
Megoldás a munkaerőhiányra?
Bár tavaly tovább csökkent a munkanélküliség, mégis számos területen áll fenn munkaerőhiány, ami terület- és szakmaspecifikus, illetve szezonális jellegű. Ez utóbbit enyhítheti a diákmunka, de Török László szerint, a klasszikus gyártó-termelő, 4 műszakos munkarendű termelő egységek esetében nem szerencsés, ha a felnőtt dolgozók hiányát diákokkal pótolják a vállalatok. Így például a gyártás területén inkább az automatizmus orvosolhatja a munkaerőhiányt.
Az irodai adminisztráció, a kereskedelem vagy a HR területén azonban már most jelentős részben diákokkal töltik fel a belső munkahelyeket, és nem titkoltan az utánpótlás nevelése is a céljuk, hiszen a későbbiekben általában előnyben részesítik azokat a dolgozókat, akik már diákként is a vállalat mellett köteleződtek el. Felmérések pedig azt mutatják, a diákmunkások mintegy 70 százaléka az iskola befejezése után is a választott cégnél tud maradni.
„Munkánk során célunk, hogy a fiatalok számára már diplomájuk megszerzése előtt szakirányos vagy az érdeklődési körüknek megfelelő munkalehetőségeket kínáljunk, ezzel támogatva a vállalatokat a hatékony tehetséggondozás és tudásmenedzsment megvalósításában, illetve segítve a fiatalokat karriertervük megvalósításában.” – mondja Török László.
Kevesebben vannak
A nappali tagozatos diákok, így a diákmunkások száma hazánkban 2010 óta folyamatosan csökken. A jelenlegi 120-170 000 nappalis diák 35 százaléka rendszeresen, további 30 százaléka alkalmilag végez munkát, döntően iskolaszövetkezeti keretek közt. Kevesebb a gyerek, kevesebben tanulnak a felsőoktatásban, így kisebb a kínálat is.
Az utóbbi években emelkedni kezdtek az órabérek, mivel csak a diákmunkára jelentkezők mindössze 30 százaléka hajlandó nettó 700 forintos órabér alatt munkát vállalni. A budapestiek igénye valamivel nagyobb a vidékieknél: óránként minimum 764 forintot kívánnak keresni.
A diákmunka tehát egyes területeken bár enyhítheti a munkaerőhiányt, de teljes mértékben nem orvosolhatja azt.
Mindazonáltal amennyiben idejük engedi, érdemes a diákoknak kipróbálni magukat egy-egy területen, ugyanis későbbi szakmai életüket alapozhatják meg ezzel, emellett a diákok foglalkoztatása a cégek számára is kedvező megoldást jelent az utánpótlás biztosítására.
