Csökkent a közfoglalkoztatottak száma
2017. április–júniusban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 1,8 százalékkal magasabb, 4 millió 420 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 107 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 26 ezer fővel csökkent.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 371 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoport foglalkoztatási aránya 1,6 százalékponttal, 68,1 százalékra emelkedett. A 15–64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2,3 százalékkal, 2 millió 389 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,2 százalékponttal, 75,1 százalékra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 0,7 százalékkal, 1 millió 982 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 61,1 százalékra javult.
Még mindig nagyok a különbségek
A fiatal (15–24 éves) foglalkoztatottak létszáma 303 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 1,5 százalékponttal, 28,9 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,4 százalékponttal, 83,7 százalékra, utóbbiaké 1,5 százalékponttal, 51,2 százalékra.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 73,2 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,0, a nőknél 65,6 százalék.
A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben, 2,9 százalékponttal Nyugat-Dunántúlon, ugyanakkor 2 százalékpont felett volt a növekedés Észak-Alföldön és Közép-Dunántúlon is (2,6 és 2,4 százalékpont). A legmagasabb és legalacsonyabb rátával jellemezhető régió közti különbség továbbra is meghaladta a 8 százalékpontot, a foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (71,6%), Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (63,0%) – közölte a KSH.
Egyre jobbak a számok
2017. április–júniusban az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 31 ezer fővel, 100 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,3 százalékponttal, 4,0 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 6 ezer fővel, 96 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,6 százalékra mérséklődött.
A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 2,3 százalékponttal, 11,0 százalékra csökkent, ebben az időszakban a munkanélküliek közel egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,8 százalékponttal, 3,7 százalékra, az utóbbiaké 0,4 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent.
Átlagosan 17 hónap a munkanélküliség
A munkanélküliség átlagos időtartama 17,0 hónap; a munkanélküliek 44,1 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít áll a KSH közleményében.
A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Dél-Dunántúl kivételével minden régióban mérséklődött; Dél-Dunántúlon a növekedés 0,4 százalékpont volt. A legjelentősebb változás Észak-Alföldön következett be, ahol 2,2 százalékponttal, 7,4 százalékra csökkent a ráta, a többi régióban a változás mértéke nem érte el az 1 százalékpontot. A munkanélküliségi ráta Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,2%), míg Észak-Alföldet a kiemelkedő javulás ellenére is a legmagasabb munkanélküliségi ráta jellemezte a régiók között.
2017. június végén az egy évvel korábbihoz képest aNemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://www.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,1 százalékkal, 280 ezer főre csökkent.
