De mégis hogyan?
Mario Draghi, az EKB elnöke többször kijelentette, hogy az 500 euróst „bűnös célokra” használják és a bankjegy „illegális tevékenység eszköze”. Az euróövezeti pénzügyminiszterek februárban világossá tették, hogy „megfelelő intézkedéseket” várnak a bankjegy ügyében.
Kérdés a bankjegy kivonásának menete. Abban a hírek szerint egyetértés van, hogy az 500 euróst az EKB időkorlát nélkül beváltja. Döntésre vár, hogy meddig bocsássák még ki ezt a címletet és meddig legyen törvényes fizetőeszköz, amelyet mindenütt kötelesek elfogadni.
Jelenleg 600 millió darab 500 eurós bankjegy van forgalomban, amelyeket kivonásuk esetén fokozatosan kisebb címletekkel kell pótolni. Egy bankjegy előállítása 8-9 centbe kerül, így az 500 eurós pótlása legjobb esetben is összesen 500 millió eurójába kerülne az euróövezet központi bankjainak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Sokan kételkednek abban, hogy az 500 eurós eltűnése számottevően megnehezítené a bűnözők tevékenységét. A linzi egyetem árnyékgazdaság-szakértője szerint a pénzmosás többnyire fantomcégeken, „postaláda cégeken” keresztül folyik.
Egész más véleményen van az Europol, az EU bűnüldöző hatósága. Néhány hónapja kiadott elemzésében hangsúlyozta, hogy a pénzmosás egyik leggyakoribb eszköze a szervezett bűnözés csaknem minden területén továbbra is a készpénz. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az 500 eurósok száma aránytalanul nagy, a forgalomban lévő készpénzállomány egyharmada, 300 milliárd euró jut erre a címletre. Ugyanakkor az 500 eurós bankjegy nem szokványos fizetőeszköz, a legtöbb polgár még nem is találkozott vele.
