Az energia és nemesfém óriások túl hosszú ideig bűvölték el a befektetőket a diverzifikált struktúrákkal és a magas hozamokkal, miközben vég nélkül öntötték a pénzt és halmozták fel az adósságot, hogy elérjék a céljaikat. Mindez azonban változóban van, ahogy az ipari nagyágyúk megtámadják az üzlet költség oldalát, és a jelszó a „növekedés” helyett egyre inkább a „hatékonyság” lesz – írja a CNBC.
A szép idők vége
A nyersanyagipari társaságok túl lassan reagáltak a szép idők végére. Perth bányászati központja például 2013-ban teljesen tagadta, hogy a legjobb napok már mögöttük vannak. Azóta a legnagyobb társaságok már visszavágták a befektetési kiadásaikat és visszatartották a hatalmas beruházási projektjeiket. De a tartósan alacsony árak tükrében, ez sokaknak még mindig nem volt elég intő jel. A vasérc esetében például sokan még mindig a magasabb költséggel termelő kínai vállalatokat hibáztatták.
Mindazonáltal a múlt héten Perth-ben a világ legnagyobb bányacége, a BHP Billiton betobta a törölközőt, és letett azon tervéről, hogy „nyersanyag szupermarketként” lényegében mindent kínáljon az árupiaci palettáról. A részvényesek ugyanis egy karcsúbb cégre szavaztak, amely elsősorban a vasércre, a rézre, valamint az energiára fókuszál.
Ez pedig hatalmas változást jelent a gondolkodásban. A BHP Billiton vezérigazgatója, Andrew Mackenzie úgy érvelt, hogy a társaságnak egyre inkább egy feldolgozóipari vállalat mintájára kell működnie, olyan optimalizált termeléssel, amely megfelel a menedzsment célkitűzéseinek.
Terjedő változás
Ausztrália bányászati központjától a norvégiai energiatársaságokig ugyanaz a gondolkodásmód terjed el. A Statoil elemzője úgy látja, hogy az évtizedeken át tartó ciklus túl sok mozgásteret adott az iparág szereplőinek ahhoz, hogy elkerüljék a szigorú költséggazdálkodási fegyelmet, miközben a feldolgozóipari társaságok természetes módon érezték a nyomást, ahogy a piac csúcsok és hullámvölgyek között mozgott.
„Az árupiaci vállalatok nem voltak elég hosszú ideig nyomás alatt” – mondta a Statoil pénzügyi vezetője, Torgrim Reitan. „Sokkal következetesebben kell viselkedniük a ciklus alatt, komolyan koncentrálva a költségekre” – tette hozzá. Ilyen tekintetben az sem mellékes, hogy nem működött a piac a jutalékmeghatározásoknál, vagyis a nagy bankok jelentős összegeket kerestek a szektorban tanácsadással – például éppen a BHP és a Billiton összeolvadásakor.
Vannak mindazonáltal olyanok is, akik nem feltétlenül örülnek az olyan nagyvállalatok, mint a BHP szemléletváltásának és átalakításának. Azok a nyugdíjalapok például, amelyek jelentős részesedéssel rendelkeznek a BHP-ban, kifejezetten örültek a diverzifikált struktúrának egy ilyen ciklikus szektorban, mivel az biztonságos hozamot jelentett. Tekintve pedig, hogy a feldolgozóiparnak is nehéz évei vannak, az alacsonyabb diverzifikáció akár álmatlan éjszakákat is okozhat az alapvetően kockázatkerülő befektetőknek.
