Az orosz jegybank a kockázatokat tartja szem előtt
Délután egy dollárért 54,73 rubelt kértek, közel 0,7 százalékkal gyengült az orosz fizetőeszköz az előző napi 2 százalékos erősödés után. Az eurót 61,59 rubelen jegyezték, ami 0,1 százalékos gyengülést jelent. Oroszországban június 12. nemzeti ünnep, így pénteken zárva tartanak az értékpapírpiacok is. A jegybank hétfőn ül össze kamatdöntő tanácskozásra, amelyen az elemzők többsége szerint várhatóan 1 százalékponttal – 12,5 százalékról 11,5 százalékra – csökkenti az alapkamatot annak nyomán, hogy enyhült ugyan az inflációs nyomás, de a gazdaság növekedés kilátásai romlottak.
Az orosz jegybank általában az inflációt és a gazdaság hűlésének kockázatait tartja szem előtt kamatdöntéseiben. Az infláció terén kedvezően alakult a helyzet: a múlt héten az utóbbi egy évet tekintve először nem változtak az árak az előző héthez képest, az éves infláció pedig 15,7 százalékra esett. A gazdaság teljesítményének csökkenése viszont gyorsult: áprilisban, az előző év azonos hónapjához képest 4,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a márciusi 2,7, a februári 1,3 és a januári 1,4 százalék után.
Nem lesz nagy vágás
Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter kamatcsökkentésre szólította fel a jegybankot, hangsúlyozva, hogy a gazdasági kockázatok jóval erősebbek az inflációsnál, és „az alapkamat jelentős mértékű csökkentése ésszerű lenne gazdasági szempontból nézve”. Nem valószínű azonban, hogy a központi bank jelentős kamatvágást hajtana végre.
Elvira Nabiullina, a jegybank elnöke kijelentette, hogy a jelenlegi körülmények között az alapkamat túl gyors csökkentése újabb destabilizációs hullámot indítana el a devizapiacon és felszíthatná az inflációt. Az alapkamat ugrásszerű csökkentése kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra is, mivel a betéti kamatok azt követő csökkentésének hatására a betétesek tömegesen vonhatják ki pénzüket a bankokból. A betéti kamat jelenleg 11,34 százalék a 15,7 százalékos infláció mellett.
Nyolc százalékra kéne csökkenteni
Irina Lebegyeva, az Uralszib pénzügyi csoport befektetési társaság elemzője kifogásolta, hogy a jegybank túl sok célt állít maga elé a kamatdöntésnél. Régebben csak az infláció alakulását tartotta szem előtt, most viszont – az inflációs célkövetés politikájának némileg ellentmondva – a tartalékok növelését, a devizaárfolyam alakulását és a gazdasági növekedés támogatását is figyelembe veszi.
Az orosz üzleti szféra szerint a reálgazdasági folyamatokban csak akkor indulhat el kedvező változás, ha az alapkamat legalább 8 százalékra csökken, majd 5-6 százalékra süllyed. Elemzők viszont úgy vélik, hogy Oroszország pénz- és hitelpolitikájának lehetőségeiből és céljaiből kiindulva a jegybank nem tudja 11 százalék alá engedni az alapkamatot.
