Mario Draghi, az EKB elnöke csütörtökön a bank igazgatóságának kamatdöntő ülése után megerősítette, hogy legalább decemberig, az eredetileg kitűzött időpontig folytatják a mennyiségi könnyítési programot, amelynek keretében az EKB kötvényvásárlások révén havi 60 milliárd eurót pumpál a gazdaságba. Draghi azt sem zárta ki, hogy szükség esetén méretében vagy időben kiterjesztik a gazdaságösztönző programot.
Mi a probléma?
Az EKB dilemmája az, hogy míg az eurózóna gazdaságának egészséges növekedése megengedné a monetáris politika szigorítását, a konjunktúra ellenére alig emelkedő bérek és az amerikai költségvetési stimulus késése miatt gyenge dollár felhajtja a közös valuta árfolyamát.
Az euró az idén 14 százalékkal értékelődött fel az amerikai valutával szemben, és tartja magát az 1,20 dolláros jegyzés fölött. Ez azzal a következménnyel jár, hogy míg az eurózóna exportja drágul, az olcsóbb import leszorítja az infláció növekedési ütemét.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ez arra késztette az EKB-t, hogy a júniusi 1,3 százalékról 1,2 százalékra szállítsa le jövő évi inflációs prognózisát. A legfrissebb előrejelzés szerint a fogyasztói árak 2019-ben is várhatóan csak 1,5 százalékkal emelkednek a korábban várt 1,6 százalék helyett. A jegybankok szerint a gazdaság szempontjából a két százalék körüli infláció optimális.
Szűkítést várnak
Az EKB az idén már csak októberben és decemberben tart kamatdöntő ülést, ezek valamelyikén kell döntést hozni a jövő évtől követendő monetáris politikáról. Draghi csak annyit mondott, hogy kamatemelés csak akkor esedékes, ha befejeződött a kötvényvásárlási program.
Sok szakértő arra számít, hogy az euróövezet jegybankja januártól havi 40 milliárd euróra szűkíti a programot. A mennyiségi könnyítés ellenzői, főként német részről, azzal érvelnek, hogy a program elérte lehetősége határait, és fokozatosan ki kell vezetni. Mások szerint viszont a program gyors lezárása túlságosan megszigorítaná a monetáris kondíciókat, és semmivé tenné az eddigi eredményeket.
