Féltik az MKB-t
Az MKB Bank Zrt. által kibocsátott részvények nem tartoznak a nemzeti vagyon körébe, mivel azok tulajdonosa 2015. december 23. napjától nem a Magyar Állam, hanem az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. (MSZVK Zrt), amelyben tulajdonjoggal a Magyar Állam közvetlenül, illetve közvetve nem rendelkezik.
Az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosa a Szanálási Alap, amelynek vagyona, a működéséhez szükséges fedezete nem az államháztartásból származik, hanem mindezt – főszabály szerint – a Szanálási Alaphoz csatlakozni köteles tagintézmények (hitelintézetek és befektetési vállalkozások) hozzájárulásai biztosítják. A szanálás során az MSZVK Zrt. 32,1 milliárd forintos támogatást adott az MKB-nak, ezért kompenzációként a részvények 37 milliárd forintos vételára is ide folyik be.
A nem megalapozott sajtóhírek miatt az értékesítés elmaradása veszélyezteti az MSZVK támogatásának megtérülését és így a bankrendszernek is jelentős károkat okoz.
Megfelel az MNB
A szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak a részvények értékesítése során a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben, azaz a szanálási törvényben és az európai uniós versenyjogi előírásokban foglaltaknak kell megfelelnie.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mindez azt jelenti, hogy nyílt, átlátható és diszkrimináció mentes eljárásban, piaci versenyfeltételek között lefolytatott értékesítéssel, amelyben az Európai Bíróság gyakorlata szerint elsődleges a vételár szerepe, kell megvalósítani a szanálási célokat, vagyis az MNB-nek – az európai uniós elvárásoknak megfelelően – a legjobb árat kínáló befektetőt kell kiválasztania. A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárása a nemzetközi gyakorlatnak és a fenti követelményeknek mindenben megfelel.
Így zajlik a dolog
A felügyeleti feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak egy a szanálástól elkülönülő, független engedélyezési eljárásban vizsgálja meg, hogy a vonatkozó általános jogszabályok szerint a – szanálási feladatkörében eljáró – MNB által hatósági határozattal kiválasztott új tulajdonosok szerezhetnek-e befolyást MKB Bank Zrt-ben.
Amennyiben a felügyeleti feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank azt állapítja meg, hogy a befolyásszerzéshez szükséges feltételeket a vevők tulajdonosi köre, illetve a vételár eredetének tekintetében a vevők nem tudják megnyugtatóan bizonyítani, úgy az MKB Bank Zrt. által kibocsátott részvények tulajdonjogát nem szerezhetik meg. Ezt biztosítja a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a részvények eladására létrehozott kötelem is, amely szerint a részvények feletti tulajdonjog megszerzésének előfeltétele a felügyeleti engedély beszerzése és a vételár maradéktalan megfizetése.
Téved a sajtó?
Hangsúlyozandó, hogy az MKB Bank Zrt. által kibocsátott részvények értékesítési eljárásában – a Pannónia Nyugdíjpénztár kivételével – a kötelező ajánlatot benyújtó összes lehetséges befektető nem saját maga kívánt közvetlenül tulajdont szerezni, hanem közvetetten, ún. special purpose vehicle (SPV), másnéven tőkealap közbeiktatása révén.
A közelmúltban számos európai országban valósult meg pénzügyi intézmény értékesítése olyan módon, hogy a vételre valamely magántőkealap (private equity fund) tett ajánlatot azzal, hogy az általa alapított vagy alapítani tervezett SPV-t jelölte meg részesedésszerzőként. A sajtó által tett ellentétes állítások szakmailag nem állják meg a helyüket.
A magántőkealap sajátossága, hogy több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikájának megfelelően azt befektesse az alap jegyeit jegyzők, vagyis a befektetők javára. Az általuk megvalósított ügyletek tekintetében a befektetési politika az irányadó, amely ismert és elfogadott az alapot jegyzők oldalán, azonban bankrendszernek ezen túlmenően a befektetőknek, mint tényleges tulajdonosoknak az alap vezetésébe nincs beleszólásuk, azt az alapkezelő végzi.
Amikor az alap megtalálja a befektetési politikájának megfeleltethető tulajdonszerzési lehetőséget és sikerre viszi az ügyletkötést, a befektetők teljesítik a még fennálló befizetési kötelezettségüket. A befektetés során tehát a magántőkealap általában úgy valósítja meg a befektetési ügyleteit, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező gazdasági társaságban való tulajdonszerzést követően részesedését előre meghatározott feltételek mellett meghatározott idő elteltével értékesíti.
Így a befektetők nagyobb kockázatot vállalnak, értelemszerűen nagyobb hozam reményében, kilétük azonban az irányítási jogosultság hiányára tekintettel nem bír relevanciával, sőt ez a tőkepiaci oldalon védett információnak minősül.
Megkérdőjelezhetetlen a szabályosság
Az értékesítési eljárás minden szakaszára igaz az az állítás, hogy valamennyi lehetséges befektető azonos módon kapott tájékoztatást a világosan megfogalmazott feltételekről, és értesült a következő szakaszra vonatkozó lépésekről, teendőkről. A Blue Robin Investments S.C.A. által vezetett konzorcium kötelező érvényű ajánlata az értékesítésére vonatkozó eljárás feltételeinek megfelelt, valamint a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő módon vett részt az eljárásban.
A szanálási folyamat szabályossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen az az Európai Bizottság által felügyelt folyamat. Az Európai Bizottság amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank az értékesítési eljárás során bármely, a hatáskörébe tartozó normának nem tett eleget, úgy jogosult eljárást indítani, amely során az értékesítés minden részletét vizsgálhatja. A Magyar Nemzeti Bank az eddigiekben is kiemelt hangsúlyt fektetett az Európai Unió megfelelő tájékoztatására, és ezt követően is minden adatot a Bizottság rendelkezésére bocsájt.
Olvasta már? Lefaragta veszteségét az MKB
A reorganizáció egyedi hatásaitól megtisztítva közel nullszaldós eredménnyel zárta az előző esztendőt az MKB Bank.
