A csomag – az EP által elfogadott formájában – a növekedés ösztönzése jegyében jövő évtől szorosabbra fűzi a koordinációs kötelezettséget az uniós tagországok között, és széles körű demokratikus felügyeletet teremt az euróövezetbeli országok költségvetése tekintetében. A „kettős csomagnak” az eurózóna-tagállamokat érintő szabályai az esetleges uniós pénzügyi segítségnyújtás konkrét eljárásrendjét is rögzítik.
Az EP-ben elfogadott szöveg alapjaiban nem változtatta meg az előzőleg a tagállamok képviselői által kialakított csomagot, de kiegészítette azt számos olyan elemmel, amely a növekedés élénkítését és a munkahelyteremtést szolgálja. Emellett több olyan paragrafust is beillesztett az EP, amely átláthatóbbá teszi az eljárást, szélesebb körű demokratikus felügyeletet biztosít a koordinációs tevékenység során.
A parlamenti módosítás nyomán került be a szövegbe az az elvárás, hogy a nemzeti költségvetésekben a kiadások csökkentésének nem szabad elriasztania a gazdasági növekedést hozó befektetéseket. Ahol az Európai Bizottság – az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye – jelentős kiadáslefaragást ír elő, ott a megszorítások az EP szerint nem érinthetik hátrányosan az egészség- és az oktatásügyet. A képviselők szerint mély gazdasági válság idején a deficitcsökkentést célzó intézkedések határidőit is rugalmasan kell kezelni.
Az Európai Bizottság kibővült hatáskörei felett a tagállamokat képviselő tanács és az Európai Parlament gyakorol majd felügyeletet. Azt az engedélyt, amely a brüsszeli bizottságot a költségvetésekkel kapcsolatos további adatkérésre jogosítja fel, három évente meg kell majd újítani. Az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság jegyében a fokozott ellenőrzés a gazdasági nehézségekkel küzdő államok reformjait felügyelő úgynevezett „trojka” – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF – közös tevékenységére is kiterjed majd.
Az EP és a tagállamok között megkötött kompromisszum értelmében a „kettős csomag” előírja: az Európai Bizottság által létrehozandó szakértői csoport meg fogja vizsgálni, milyen előnyökkel és kockázattal járna, ha az összevont euróövezeti államadósságok egy részét euró-kincstárjegyek közös kibocsátása révén – vagy közös adósság-visszafizetési alapból – rendeznék. A szakértői csoport azt is áttekinti, hogy egy ilyen lépéshez milyen intézkedéseket kell meghozni, és milyen akadályok merülhetnek fel. A szakértők legkésőbb jövő év márciusáig megteszik előterjesztésüket, aminek alapján az Európai Bizottság még saját mandátumának – ugyanazon évben történő – lejárta előtt javaslatot tesz a kérdés szabályozására.
