Szolidaritást kell mutatni
A német kormányfő szerint Európának azt kell megmutatnia, hogy az értékek és a szolidaritás kontinense. A csúcstalálkozót követő közös sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, három dolgot kellett megvitatni: a migránsoknak megfelelő menedék biztosítását a tél elől, az emberek áramlásának kezelését, valamint a határok ellenőrzését.
A találkozón résztvevő országok egy 17 pontos akciótervet is elfogadtak a migrációs válság kezelése érdekében. A megfelelő menedék biztosítása Juncker szerint nem tűr halasztást.
„Az nem lehet, hogy 2015 Európájában emberek magukra maradjanak, és mezőkön, a fagyban kelljen átvészelniük az éjszakát” – szögezte le a csúcstalálkozót kezdeményező politikus.
Megállapodás született arról is, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre nő a menekültek befogadására alkalmas férőhelyek száma, ebből Görögország év végére 30 ezerre növeli a férőhelyek számát, továbbá Görögországban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is 20 ezer új férőhelyet alakít ki – közölte az Európai Bizottság elnöke.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Helyre kell állítani a rendet
„A rend helyreállításának egyetlen módja az emberek ellenőrizetlen áramlásának lelassítása” – hangsúlyozta Juncker, hozzátéve, az a politika nem elfogadható, hogy egyes országok egyszerűen szomszédjaikra hárítják át a menekültáradatot.
„Az embereket regisztrálni kell. Regisztráció nélkül jogok sem járnak” – mondta. Juncker azt is tudatta, hogy még hétfőn minden ország kapcsolattartót jelöl ki, s a vállalások teljesülését heti rendszerességgel ellenőrizni fogják.
Juncker szerint a schengeni övezet megőrzéséhez meg kell erősíteni a határok védelmét. Nem csak az EU és az övezet, hanem a görög-macedón és a macedón-szerb határok ellenőrzését is javítani kell. A luxemburgi politikus arról is beszámolt, hogy egy héten belül 400 fős erősítés érkezik az uniós határrendészettől Szlovéniába.
„Olyan megoldás nem lesz, ami csodával ér fel. A határok lezárása nem hosszú távú megoldás. Európa nem egymás kárára, hanem egymás segítése révén épül” – hangsúlyozta.
A görögök nélkül nem megy
Angela Merkel közölte, hogy rendet kell tenni a menekülthelyzetben, amihez rövid- és középtávú intézkedések egyaránt szükségesek. Utóbbiak közé sorolta, hogy Görögország elkötelezte magát a menekültkérelmek feldolgozását segíteni hivatott hot spotok létrehozásában. Mint mondta, ez fontos és minőségi előrelépés a helyzet rendezettebb kezelése és a terhek megosztása felé az Európai Unióban. A kancellár emellett az érintett országok közötti információáramlás javításának fontosságára hívta fel a figyelmet.
A 17 pont a Juncker által elmondottak mellett azt tartalmazza, hogy az érintett államok 24 órán belül megfogalmazzák szükségleteiket, valamint az érintettek értesítése nélkül nem támogatják a migránsok és menekültek eljutását egy másik ország határához. A dokumentumban arra is kitértek, hogy megtagadható a belépés azoktól, akik nem kérnek menekültstátust, valamint az összes rendelkezésre álló eszközzel tájékoztatják a migránsokat jogaikról és kötelezettségeikről.
Nő a félelem
Németországban a biztonsági szervek körében rendkívül veszélyesnek tartják Angela Merkel kancellár és kormánya menekültügyi politikáját, és erősen aggódnak annak lehetséges belbiztonsági következményei miatt – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.
A beszámoló szerint a belső elhárításért felelős alkotmányvédelmi hivatalnál (BfV), a külföldi hírszerző szolgálatnál, azaz a BND-nél, valamint a szövetségi bűnügyi hivatalnál (BKA) és a határőrizetért is felelős szövetségi rendőrségnél „masszív ellenállás” formálódik a kormány menekültpolitikájával szemben.
A Lázadás Merkel ellen? címmel megjelent cikkben idéztek egy név nélkül nyilatkozó, biztonsági ügyekkel foglalkozó, magas beosztású kormányzati tisztségviselőt, aki szerint a menedékkérők tömeges beáramlása „instabilitást” okozhat Németországban.
Radikális változások jöhetnek
A menekülthullám révén „radikalizálódik a polgári közép, amelynek többsége nem akarja ezt a politikai elit által rá kényszerített bevándorlást” – tette hozzá az esetleges szankciók miatt a nevét nem vállaló tisztségviselő, hozzátéve, hogy a menekültválság miatt sokan elfordulnak majd a német alkotmányos berendezkedéstől.
A lap szerint a biztonsági szervek vezetői körében kering egy aláírás nélküli elemzés, egy úgynevezett non paper, amelyben szerint félő, hogy a már meglévő párhuzamos társadalmak miatt nem lehetséges a százezres nagyságrendben érkező illegális bevándorlók integrációja.
Németország integráció helyett „importálja az iszlamista szélsőségességet és az arab antiszemitizmust, behozza más népek nemzeti és etnikai konfliktusait, és beereszt egy más jog- és társadalomfelfogást” – áll a Welt am Sonntagban idézett ismeretlen szerzőjű, bizonytalan státusú dokumentumban.
„A német biztonsági szervek nem tudják, és nem is lesznek képesek kezelni ezeket az importált biztonsági problémákat és az általuk a német lakosságban kiváltott reakciókat” – áll a dokumentumban.
Ugyanakkor a lap szerint a helyzet kezelésére készült egy terv, amelyet a BND hat éve nyugdíjban lévő korábbi elnöke, August Hanning állított össze. A szakember 1998-tól 2005-ig vezette a BND-t, majd államtitkár volt a belügyminisztériumban 2005-től 2009-ig, vagyis akkor, amikor a tárcát Wolfgang Schäuble jelenlegi pénzügyminiszter vezette, aki egybehangzó sajtóértesülések szerint igen erősen elégedetlen a kancellár menekültpolitikájával.
A terv részletei
A Welt am Sonntagban ismertetett terv első pontja szerint a kormánynak nyilatkozatot kell közzétennie arról, hogy Németország befogadóképessége kimerült, ezért egyelőre nem tud több menedékkérőt befogadni.
A második pont szerint a „nemzeti és a szupranacionális” jogszabályok – a német törvények, valamint schengeni és a dublini előírások – következetes érvényesítésével azonnal le kell zárni a határt a németországi tartózkodásra jogcímmel nem rendelkező emberek előtt. Továbbá meg kell tagadni a menedékjogi eljárás megindítását mindazon kérelmezőktől, akik biztonságos harmadik országból érkeztek Németországba. A felnőtt kísérő nélkül érkezett fiatalkorúak és a gyerekes családok esetében kivételt lehetne tenni. Ezen kívül a kérelmezők együttműködési kötelezettségének kiterjesztésével fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárásokat, és szankcionálni kell mindazokat, akik valótlan vagy hiányos adatokat közölnek.
A harmadik pont szerint meg kell állítani a balkáni migrációs útvonalon érkező menekülthullámot, ehhez meg kell erősíteni az uniós külső határok védelmét, és befogadóállomásokat, menekülttáborokat kell építeni az EU területén kívül.
Radikálisabb lépésekre is szükség van
A Wolfgang Schäuble volt államtitkára által jegyzett terv negyedik pontja szerint korlátozni kell a menekültek családegyesítéshez fűződő jogát, mert azzal kell számolni, hogy a jogszabályi környezet változatlansága mellett minden egyes menekült után legkevesebb négy családtag költözik majd Németországba.
Az ötödik pont szerint vissza kell állítani menedékkérők helybenlakási kötelezettségét, és a juttatások megvonásával vagy csökkentésével kell szankcionálni a kötelezettség megszegését.
A hatodik pont szerint nagyszabású menekültszállás-építési programot kell indítani Németországban és a Közel-Keleten. Ebben a munkában a szállások későbbi lakóinak is részt kell venniük, és a finanszírozáshoz meg kell nyerni Szaúd-Arábiát és más arab országokat.
A tízpontos „Hanning-terv” további pontjai a menedékkérők, menekültek integrációját és munkavállalását, valamint a biztonsági szervek megerősítését szolgáló intézkedésekről szól.
