Az első lépés egy nehéz úton
A képviselők többsége ezzel felhatalmazta Hans Jörg Schelling pénzügyminisztert, hogy részt vegyen a Görögországnak szánt harmadik görög mentőprogramról szóló megbeszéléseken. A szociáldemokrata és néppárti kormánykoalíció támogatta, az ellenzék ugyanakkor elutasította a javaslatot. A parlament végül egyszerű többséggel hozta meg döntését.
A szociáldemokrata kancellár Werner Faymann szerint Ausztriának felelőssége van a közös Európában, és arról beszélt, hogy a Görögországnak szánt mentőcsomag az első lépés egy nehéz úton, hogy elkerüljék a Grexitet. A néppárti pénzügyminiszter megvédte a tervezett intézkedéseket, egyben visszautasította a vádakat, miszerint a program csupán színtiszta takarékossági intézkedés. Úgy vélte, hogy sokkal inkább a privatizációról, a munkaerőpiac reformjáról és a közigazgatás megerősítéséről, modernizálásáról van szó.
Nem a görög népnek jön jól a mentőcsomag
Az ellenzéki Heinz-Christian Strache bírálata szerint a mentőcsomaggal, amely nem a lakosságnak, hanem a bankoknak és a spekulánsoknak kedvez, újabb pénzeket pazarolnak el. A szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője kitartott korábbi javaslata mellett, miszerint az osztrák lakosság véleményét kellene kikérni a további támogatások folyósításáról. A szintén ellenzéki Zöldek is elutasították a javaslatot, és az adósságenyhítés mellett álltak ki.
A párt frakcióvezetője, Eva Glawischnig aggodalmát fejezték ki amiatt, hogy Görögország a mentőprogram nagy részét adósságtörlesztésre fogják felhasználni, így nem tudják a lakosság vagy a gazdaság megsegítésére fordítani. A liberális NEOS párt vállalhatatlan megoldásnak nevezte a mentőcsomagot, a Team Stronach frakcióvezetője szerint a program nem a népnek, hanem a bankoknak és a magán finanszírozóknak jön majd jól.
Az euróövezeti tagországok hétfői csúcstalálkozóján kötött megállapodás szerint Görögország 86 milliárd euró hitelt kaphat az euróövezeti válságkezelő alap (ESM) forrásaiból.
Egyelőre elhárult a csődveszély
A három hónapos lejáratú hitel már hétfőtől Görögország rendelkezésére áll, így elhárult az azonnali államcsőd veszélye.
Görögországnak hétfőn 4,2 milliárd eurót kell törlesztenie az Európai Központi Banknak (EKB): 3,5 milliárd eurót tesz ki a lejáró görög államkötvények értéke, további 700 millió euró pedig kamatfizetési kötelezettség. Ha nem fizetne Görögország, azzal euróövezeti tagságát kockáztatná.
Az áthidaló hitelből kell rendeznie a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló hátralékát is Görögországnak, amely június 30-án egy nagyjából 1,6 milliárd eurós, július 13-án pedig 456 millió eurós számlát nem fizetett ki.
Pár héten belül meg tudnak egyezni?
Az EFSM-ből biztosított 7,16 milliárd euró arra lesz elegendő, hogy Görögország augusztus 20-ig teljesíteni tudja törlesztési kötelezettségeit.
Valdis Dombrovskis hangsúlyozta, hogy reményei szerint néhány héten belül megállapodásra jut Görögország a nemzetközi hitelezőkkel az újabb pénzügyi mentőcsomagról. Megerősítette, hogy tárgyalásokon szó lesz a görög adósságszolgálat enyhítéséről.
Az euróövezeti tagállamok első számú vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap is vegyen részt az új programban. A valutaalap ahhoz a feltételhez köti részvételét, hogy az európai partnerek fogadják el a görög adósságteher enyhítésének szükségességét, és tárgyaljanak a kérdésről.
A 2010 májusában létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusnak az a célja, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a fizetési nehézségekkel küzdő uniós tagállamoknak. Az ehhez szükséges forrásokat az Európai Unió nevében az Európai Bizottság teremti elő, azaz a tőkepiacon az EU nevében a brüsszeli bizottság hitelt vesz fel, amelyet továbbhitelez a segítségnyújtásra szoruló tagállamnak.
