A nagy gazdaságok a háttérből figyelhetnek
Viski József a XIX. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozás agrárfórumán hozzátette, hogy a maradék húsz százaléknyi forrás mindenki számára nyitva áll majd.
„Így próbáljuk elejét venni annak, hogy az igazán nagy gazdaságok elvigyék a forrásokat a kis gazdaságok elől” – jelentette ki.
Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság által hétfőn elfogadott magyar vidékfejlesztési operatív program keretében 2020-ig – 300-310 forintos euróárfolyammal számolva – 1300 milliárd forintot lehet vidékfejlesztésre fordítani.
Valamit már a fiataloknak is fel kell mutatni
A helyettes államtitkár arra is kitért, hogy a keret minél nagyobb hányadát, 35 százalékot rendeltek beruházások finanszírozására. Az agrár-környezetgazdálkodási programra 190 milliárd, az ökogazdálkodók támogatására 60 milliárd forintot különítenek el. Mindkét pályázati keret heteken belül megnyílik, és még idén kiírják az állattenyésztési és kertészeti pályázatokat – jegyezte meg.
Szólt arról, hogy a korábbiaktól eltérően a fiatal gazdáknak minden pályázati formánál elkülönített összeg áll rendelkezésükre, emellett az induló támogatást is igényelhetik.
„Eddig a teljesen kezdő fiatal gazdákat támogattuk, ez is változni fog, most már kell egy bizonyos termelési értéket elérő üzemméret a pályázathoz” – mondta.
Ismertetése szerint az állattenyésztés keretösszege 75 milliárd forint lesz, a védett, őshonos és veszélyeztetett állatfajták genetikájának megőrzésére 18 milliárd forintot, a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásokra 27 milliárd forintot fordítanak.
A törökök az egyik legjelentősebb exportpiac
Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese a kérődző állatokat – elsősorban juhokat – sújtó kéknyelv betegségről elmondta: Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Tolna és Baranya megyében harminc gazdaságban 80 állat fertőzöttségét állapították meg tavaly. A hazai és uniós jogszabályok szerint az érintett gazdaságok körül 100 kilométeres védőzónát kell létrehozni, és korlátozni kell az állatok mozgását.
Ha vakcinázással sikerül az állatokat megvédeni a kórtól, két-két és fél éven belül Magyarország visszakaphatja a betegségtől mentes státuszát – tette hozzá. Utalt arra, hogy a szarvasmarha-tenyésztés egyik legjelentősebb exportpiaca Törökország, amely alapvetően meghatározza az ágazat bevételét. A kisázsiai ország jelenleg betegségtől mentesnek fogadja el azokat a megyéket, ahol nem fordult elő kéknyelv megbetegedés, a szállításnak ezekből a megyékből nincs állategészségügyi akadálya.
