Kicsiért kérik a legtöbbet
A tavalyi év óta élénkülő magyarországi lakáspiacon a hirdetések alapján az 50-70 négyzetméteres lakásokból a legjelentősebb a kínálat és a kereslet is erős irántuk, ennek ellenére nem ebben a méretkategóriában a legmagasabbak a négyzetméterárak.
Az ingatlan.com friss összesítése szerint mind a fővárosban, mind a tízezer főnél nagyobb népességű vidéki városokban meghirdetett kis alapterületű – 20-30 négyzetméteres – lakások négyzetméterárai a legdrágábbak.
A fővárosban ezeket a lakásokat az idén átlagosan 368-618 ezer forintért, vidéken pedig 171-349 ezer forintért hirdetik, miközben a nagyobb lakásoknál a fővárosban 338-466 ezer forint között mozognak az átlagos négyzetméterárak, a vidéki városokban pedig 173 ezer forinttól 261 ezer forintig terjed a skála.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy a kis alapterületű lakások esetében – elsősorban Budapesten – árfelhajtó tényezőt jelent a befektetők által generált kereslet.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
“A lakások méretéhez képest Budapesten a 21 négyzetméteres garzonlakásokat lehet a legdrágábban kiadni átlagosan 89 ezer forintért, a vidéki városokban pedig a 32 négyzetmétereseket havonta átlagosan 78 ezer forintért. A jobban kiadható, alsó méretkategóriába tartozó lakásokért pedig a befektetők pedig könnyebben fizetik ki a magasabb árat” – mondta a Balogh László.
Fontos tényező a vásárlásnál, eladásnál
A különböző alapterületeket nézve akár 1-2 négyzetméteres különbségnél is számottevő lehet az átlagos négyzetméterárak eltérése a hirdetések alapján. A 45 négyzetméteres fővárosi lakásoknál az átlag 464 ezer forint. Ezzel szemben az alig nagyobb, 50 négyzetméteres lakásoknál pedig kevesebb mint 400 ezer forint az átlagár.
“A jelentős különbség egyértelműen a kínált lakások számával függ össze: az 50 négyzetméteres ingatlanok kínálata ugyanis kétszer akkora mint a 45 négyzetmétereseké. A lakáspiacra is érvényes az a közgazdasági alapszabály, ha egy kategórián belül sok ingatlant kínálnak eladásra, akkor emiatt alacsonyabbak lesznek az árak. Azokban a kategóriákban, ahol nincs nagy választék, a vevők kénytelenek magasabb árat fizetni egy-egy ingatlanért” – emelte ki a szakember.
Ezt az összefüggést érdemes szem előtt tartani ingatlanok vásárlása és értékesítése során is. “Ha vevőként azt tapasztaljuk, hogy egy ingatlan irányára aránytalanul magas, érdemes körbenézni a picit kisebb vagy picit nagyobb lakások közt, hátha találunk olyan méretkategóriát, ahol több eladó versenyez a vevők pénzéért. Ha pedig ingatlant értékesítünk, érdemes először körbenézni, hogy a saját lakásunkkal összehasonlítható ingatlanokból mennyit kínálnak eladásra. Ha méretét és állapotát tekintve kevés hasonló ingatlant találunk, akkor mi is magasabb áron tudjuk értékesíteni lakásunkat” – mondta Balogh László.
Hozzátette: az alapterület mellett az eladósorban lévő lakások árát egyéb tényezők is befolyásolják, mint például az építéshez felhasznált anyagok, a lakás állapota vagy elhelyezkedése.
Korlát vidéken
A tízezer főnél nagyobb településeken meghirdetett lakások esetében érdekes, hogy az átlagos eladási árnak jól látható korlátai vannak. Az ingatlan.com összeállításából kiderül, hogy az átlagokat nézve 20-22 millió forint jelenti felső határt vidéken, legyen szó 60 vagy akár 100 négyzetméteres ingatlanról.
“Az átlagos vételárak alapján felrajzolt görbe az alapterület növekedésével párhuzamosan ellaposodik. Ennek pedig elsősorban az a magyarázata, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint a fővárosban élők átlagjövedelme 21-42 százalékkal magasabb mint a megyei jogú városokban és egyéb városokban élő munkavállalóké. Ebből adódóan a lakáscélú megtakarítások és hitelből finanszírozott lakásvásárlások átlagos értékének maximális összege is alacsonyabb mint a fővárosban.” – mondta az ingatlan.com szakértője.
A szakember szerint a kisebb lakások magasabb négyzetméterára a közeljövőben is megmaradhat különösen a fővárosban, mert ezeknek a lakásoknak a vételára alacsonyabb.
Budapesten a kis lakások piacának támaszt ad az idegenforgalom, ezen belül a lakáshotelek iránti kereslet, illetve az évről évre megújuló felsőoktatásban tanuló diákok részéről érkező igény. Az ingatlan.com előrejelzése szerint a nagyobb alapterületű, új építésű lakások átlagos négyzetméterára a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) keresletélénkítő hatása miatt meghaladhatja a garzonlakásokét, de ezeknek a lakásoknak a tömeges megjelenésére előreláthatólag 1-2 évet még várni kell.
